Levélben kérik demokrata donorok Biden visszalépését

  • narancs.hu
  • 2024. július 5.

Külpol

Az aláírók szerint Biden bukni fog, márpedig Trump óriási veszélyt jelent a demokráciára.

168 demokrata kötődésű donor, vállalatvezető és aktivista kérte meg Joe Bident arra egy diszkrét levélben, hogy lépjen vissza, mert úgy látják, hogy el fogja veszteni a választást Donald Trumppal szemben. A levelet a Fehér Ház tanácsadóin keresztül juttatták el Joe Bidennek, tartalmát a Washington Post szivárogtatta ki.

Tiszteletteljesen arra kérjük önt, hogy lépjen vissza az újraválasztási jelöltségtől, a demokrácia védelmében és a nemzetünk jövője érdekében. Döntő pillanat előtt állunk a nemzetünk jövőjét nézve, itt az idő, hogy bebetonozza a hagyatékát és átadja a fáklyát, ahogy George Washington tette.

– olvasható a levélben. A Demokrata Pártot támogató donorok, vállalatvezetők attól tartanak, hogy Joe Biden el fogja veszteni a választást Donald Trumppal szemben, és fenyegetésnek tartják a republikánus politikust az Egyesült Államok demokratikus intézményeire, gazdaságára és nemzetközi hírnevére nézve.

Ha Biden marad a demokrata jelölt, támogatni fogják továbbra is, de a legjobb az lenne, ha átadná a jelölést. A levelet a Leadership Now Project szervezte, ami azért jött létre, hogy megvédje az amerikai demokratikus normákat. A levél aláírói közt olyan vállalatok vezetői is vannak, mint a Google, a Weyco vagy a Bridgewater, vannak köztük harvardi professzorok és Mike Novogratz milliárdos befektető is, írja a Portfolio.hu.

Joe Biden minden ellenkezés ellenére kitart a jelöltség mellett, pedig nemcsak ebben a levélben kérték visszalépésre. A New York Times mellett az Economist is szerkesztőségi cikkben kérte az elnököt, hogy fontolja meg a visszalépést. A demokraták azt követően látták jobb megoldásnak a visszalépést, miután az elnöki vitán Biden rendkívül gyengén szerepelt. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.