Lezárták Újvidék hídjait a tiltakozó egyetemisták

  • narancs.hu
  • 2025. február 1.

Külpol

Szerbia-szerte 29 városban tartanak megmozdulásokat a vasútállomáson történt tragédia felelőseinek elszámoltatását követelve.

Több ezer egyetemi hallgató tüntet szombaton a vajdasági Újvidéken. A demonstráció résztvevői megemlékeztek az újvidéki vasútállomáson három hónappal ezelőtt történt tragédia áldozatairól, majd lezárták Újvidék mindhárom hídját – írja az újvidéki N1info nyomán a Telex. A diákok és a hozzájuk csatlakozó civilek azért tiltakoznak, mert szerintük még mindig nem kutatták fel és vonták felelősségre a tragédia felelőseit.

Az egyetemisták hídfoglalását támogatandó szombaton Szerbia-szerte 29 városban tartanak tüntetéseket, felvonulásokat, különböző megmozdulásokat. Pénteken és szombaton motorosok, biciklisek utaztak Belgrádból Újvidékre, hogy csatlakozzanak az egyetemisták akciójához, sok autós jelentkezett, hogy szívesen levisz még egyetemistákat, így a belgrádi egyetemeken a hallgatók elmondása szerint végül csak annyian maradnak, ahány fő mindenképpen szükséges ahhoz, hogy továbbra is blokád alatt tudják tartani az épületet – írja a lap.

A gazdák Újvidék több pontján óriási kondérokban gulyást, bablevest főznek a megmozdulás résztvevőinek, olyan egyetem is van, ahol a tanárokis bejöttek főzni a diákokra. Érdekesség, hogy pénteken hivatalosan is Nobel-békedíjra jelölték a szerbiai egyetemistákat, Novak Djokovic tízszeres bajnok szerb teniszező pedig a pénteki belgrádi meccsén egy „Students are champions” feliratú pulcsiban jelent meg.

"Szerbia sorsáról nem az utcán döntenek" – üzente Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a tüntetőknek. Vucic reményének adott hangot, hogy a diákok nem ülnek fel az ellenzéki politikusok trükkjeinek, és nem követelik majd szakértői kormány felállítását.

A köztársasági elnök leszögezte:

sem átmeneti, sem szakértői kormány felállítását nem támogatja, a miniszterelnök lemondását követően vagy sikerül új kormányt alakítani a törvények szerint, vagy előrehozott választásokat fognak tartani.

A szerb államfő megismételte korábbi állítását, amely szerint külföldről akarják megdönteni a hatalmát, és külföldről pénzelik a kormányellenes tiltakozásokat is, ezeket a támadásokat pedig egyes felelőtlen szerbiai politikusok is támogatják, akik választás és a választópolgárok bizalma nélkül mindenáron hatalomra szeretnének jutni – írja a hvg.hu.

A diákok a 2024 ősze óta tartó tiltakozáshullám részeként határozták el, hogy gyalogmenetet szerveznek a Vajdaság székhelyére, a menet csütörtök délelőtt a belgrádi Színművészeti Egyetem elől indult és péntek este az újvidéki pályaudvar előtt ért véget. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.