Macron nem enged: "Azért harcolok foggal-körömmel, hogy az EP továbbra is ülésezhessen Strasbourgban"

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. szeptember 29.

Külpol

A havonkénti ingázás Brüsszel és Strasbourg között évente 114 millió eurót (mintegy 35 milliárd forintot) emészt fel.

Hiba lenne beszüntetni az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésezését, és egyetlen helyszínen, Brüsszelben összevonni a képviselőtestület munkáját - hangoztatta a francia elnök kedden.

"Jelenleg azért harcolok foggal-körömmel, hogy az EP továbbra is ülésezhessen Strasbourgban" - mondta Emmanuel Macron egy litvániai egyetemen tartott beszédében. "Amennyiben elfogadjuk, hogy az Európai Parlament üléseit kizárólag Brüsszelben rendezzék, akkor elszúrtuk, minthogy tíz év múlva már minden Brüsszelben lesz, és az emberek csak ott fognak beszélni, egymás között" - tette hozzá.

A francia elnök a múlt héten levélben tiltakozott az EP elnökénél azon döntés ellen, hogy a koronavírus-járványra tekintettel csak Brüsszelben tartják a plenáris üléseket.

Az Európai Parlament normális körülmények között három székhellyel működik: munkájának legnagyobb részét Brüsszelben végzi, de titkársága Luxembourgban van, és a képviselők havonta négy napon át a franciaországi Strasbourgban üléseznek.

A parlament kétlakiságának régóta számos bírálója van, akik szerint a havonkénti ingázás, az "utazó cirkusz" rengeteg kényelmetlenséggel és felesleges kiadással jár. Ez évente 114 millió eurót (mintegy 35 milliárd forintot) emészt fel.

A költözést már számtalan alkalommal sürgették, az ügy azonban mindig elbukott a francia kormány ellenállásán. Párizs szerint a strasbourgi székhely az európai nemzetek közötti megbékélés jelképe.

Figyelmébe ajánljuk

TGM: „... akkor a Párt elbukik, s vele elbukik örökre a magyar nép”

  • Tamás Gáspár Miklós

Nyolc évvel ezelőtt jelentek meg Király Istvánnak, az irodalomtörténésznek és Ady-szakértőnek, a Kádár-kor befolyásos kultúrpolitikusának titkos naplói, amelyekben egy vívódó, önmagával küszködő korifeus képe jelenik meg előttünk. Idézzük fel róla Tamás Gáspár Miklós cikkét 2017-ből.