Magyar származású elnöke lett az új-zélandi kormányzó pártnak

  • narancs.hu
  • 2019. november 30.

Külpol

Claire Szabó édesapja 1956-ban menekült el Magyarországról.

Szombat hajnalban a 41 éves új-zélandi-magyar kettős állampolgárságú Claire Szabót választotta elnökének a kormányzó szociáldemokrata (Labour) párt Új-Zélandon – írja a 444.hu.

A politikus édesapja 1956-ban, 17 évesen menekült el Magyarországról, Új-Zélandon mérnökként dolgozott. Claire Szabó kint született, de 19 éves korában néhány évet Magyarországon töltött, amikor is megtanult magyarul és megszerezte a magyar állampolgárságot.

Később Új-Zélandon egy non-profit cégnél kezdett el dolgozni, ami menekültek és bevándorlók beilleszkedését segíti. Később a Habitat for Humanity helyi vezérigazgatója lett – ekkor már aktívan politizált is.

A szociáldemokraták vezetősége, beleértve a Jacinda Ardern miniszterelnököt, Szabót akarta elnöknek. Az előző elnök, Nigel Hawort azért mondott le, mert nem megfelelően kezelt egy szexuális zaklatási ügyet a párton belül.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.