Magyarország az egyik legsérülékenyebb uniós tagállam a rosszindulatú külföldi befolyásolási kísérletekkel szemben. Hazánk sérülékenységét rontja a magyar politikai elit egy rétegének erős keletbarát elköteleződése, ami nyilván kihasználható. De sajátosnak is tekinthető, mert például Csehországban vagy Szlovákiában ezt a sérülékenységet elsősorban a közvélemény befolyásolása jelenti, míg hazánkban a közvélemény ellenállóbbnak bizonyul – ezt állapította meg a Political Capital két legfrissebb kutatásában, melyeket az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségével és a Globseckel közösen végzett. Az eredményeket szerdai rendezvényükön ismertették.
Az ország védtelenségéhez hozzátesz a közigazgatás függetlenségének hiánya, valamint az akadémiai szféra szabadságának korlátozása is. Nem nyilvánosak a magyarországi ügynökakták, és nincs információ a lobbizásról. Emellett a magyar média kormánybarát részének erősen pozitív orosz- és Kína-barát retorikája, szerkesztési gyakorlata van, de a civil és a lakosság külpolitikával kapcsolatos attitűdje sem segít a kiszolgáltatottság mérséklésében.
Bár a magyarok szerint Magyarországnak az Európai Unióban és a NATO-ban van a helye, stratégiai partnernek 35 százalékuk Oroszországot tartja, 30 százalékuk Kínát, míg csak 13 százalékuk az Egyesült Államokat.
A kutatás szerint ezzel párhuzamosan a Kreml-párti média úgy formálja a Magyarországról közvetített képet – mely vagy pozitív, vagy semleges – a fogyasztóinak, hogy az a Nyugat-ellenes információs műveleteit szolgálja, vagyis hazánkat úgymond faltörő kosként használják az orosz narratíva igazolására, ha a Kreml érdeke úgy kívánja meg. Ez fordítva is igaz: ellene is mennek, ha épp az az aktuális érdek. Hol az unió egységének hiányát példázzák, hol azt támasztják alá, hogy Brüsszel a keresztény államokat támadja, mindehhez a magyar EU-ellenes lózungok mind igazolásul szolgálnak. De az Ukrajna elleni információs háborúban például Magyarország hamis információk közvetítésére szolgál, olyannyira, hogy külön magyar álszakértőt használ a Kreml a propagandájához –ami egyébként muníciót jelent az ukrán szélsőjobboldalnak.
Miután Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője ismertette a kutatásokat a szervezet online eseményén – hangsúlyozva, hogy a megállapítások csak és kizárólag a Political Capital sajátjai –, kerekasztal-beszélgetés formájában Krekó Péter kérdéseire Rácz András, a DGAP főmunkatársa, és Takácsy Dorka Oroszország-szakértő válaszolt. Többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogyan használja ki a Kreml Magyarország sérülékenységét, miért alakult ki ez a védtelenség, valamint hogyan lehetne javítani a helyzeten.
A szakértők megerősítve a tanulmányokban foglaltakat, rögzítették, hogy nyilvánvalóan Magyarország számára Oroszország sokkal fontosabb partner, mint fordítva, ez látszik a médiamegjelenések tekintetében is. Míg a magyar kormánybarát sajtóban általános az oroszbarát attitűd sugalmazása, addig az orosz sajtóban az általános narratívákat sugalmazzák, amikhez megfelelő eszköz Magyaroszág. Ilyen például az, hogy az EU válságban van, rossz hely, többek között azért, mert a menekülthullámok miatt romlik a közbiztonság, magas a bűnözés.
Na, de van egy ország az EU-n belül, ahol másképp élnek; ez lenne Magyarország, amely nem is ért egyet az EU általános politikai iránymutatásával.
Vagyis Magyarországgal támasztják alá a Kreml narratíváit, hazánk a szövetségi rendszerből való kibeszélés eszköze. Amihez a muníció adott, hála a magyar kormánypárt(ok)nak.
A beszélgetésen elhangzott: Oroszország jóval kevesebbet foglalkozik Magyarországgal a médiamegjelenések tekintetében is. Egy átlag orosz érdeklődése megmarad a szalagcímek szintjén. Mindemellett prózai okokból ismerik az oroszok Magyarországot: olcsó úticél, schengeni ország, vagyis egy vízummal tovább tudnak utazni Európa más országaiba.
Rácz András mindemellett kiemelte, nem mindegy, hogy az orosz befolyás cél vagy eszköz. Meglátása szerint egyértelmű, a sérülékenység mögött geopolitikai döntés húzódik. Takácsy Dorka szerint az ország sérülékenység ellen az átláthatóságot kellene növelni, például a közérdekű adatok kezelése terén, a lobbiszabályozás kialakításában, mert mindez védelmet tudna nyújtani.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a magyarországi orosz befolyás különbözik a más országokban végzett gyakorlattól, mert a lakosság körében nincs oroszbarát kultúra, és ebbe nem is fektet energiát Oroszország, nem próbálnak áthangolni. Két területre koncentrálnak:
fontos pozíciókat akarnak szerezni a stratégiai ágazatokban, valamint az elitben igyekeznek pozíciót szerezni.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
