Azért is meglepő a magyar hivatalos reakció, mert a Rogán elleni lépést amerikai források szerint nagyon is jól előkészítették, és a 2021-ben jóváhagyott korrupcióellenes program, a U.S. Strategy on Countering Corruption keretében tették meg. Az intézkedést hivatalosan az amerikai pénzügyminisztérium külföldi eszközöket ellenőrző hivatala, az Office of Foreign Assets Control (OFAC) nevű részlege rendelte el – márpedig a szóban forgó minisztériumot nem Pressman nagykövet, hanem a 78 éves Janet Yellen vezeti.
A szankció jogi alapját az ún. Magnyickij-törvény adja, ennek első változatát még 2012-ben, Obama elnöksége idején, kétpárti kongresszusi támogatással fogadták el. A jogszabály a nevét Szergej Magnyickijról, arról az orosz könyvvizsgálóról kapta, akinek 2009-es meggyilkolását orosz állami szereplők eltussolták. Trump elnök pedig kiterjesztette a törvény alkalmazhatóságát, és a Global Magnitsky, avagy Glomag-program leglelkesebb támogatója és alkalmazója lett. Az amerikai kormányzat az annak idején általa kiadott 13818-as elnöki rendelet alapján az emberi jogi visszaélések és a korrupció elkövetőit helyezheti a nemkívánatos külföldieket megjelölő, Specially Designated Nationals (SDN) elnevezésű feketelistára. Rogán az indoklás szerint olyan korrupciós hálózatot épített ki Magyarországon, amelynek célja, hogy stratégiai szektorokat irányítson, és azok bevételeit saját magának és politikai szövetségeseinek juttassa.
Jogi úton nem ajánlatos lépni
Ha valaki a listára kerül, nem léphet be az Egyesült Államok területére, amerikai állampolgárok nem üzletelhetnek vele, nem bankolhat amerikai pénzintézetekben – ha vannak ilyenekben számlái, azokat zárolják. Mivel a lista nyilvános, sok külföldi bank is megtagadhatja az együttműködést a rajta szereplőkkel, ezeknek az illetőknek sok esetben hitelkártyájuk sem lehet. Mindazoknak, akik jelenleg üzleti vagy más kapcsolatban állnak Rogánnal, okuk lehet az aggodalomra, tevékenységüket figyelik.
Arról, hogy miért éppen Rogán került fel a listára, a magyar sajtóban számos spekuláció és összeesküvés-elmélet is megjelent. Ám az igazság az, hogy nem tudjuk a választ. Bűnügyek is lehetnek a háttérben, hiszen az SDN-listán levő személyekről gyanítható, hogy gazdasági bűntettekben is részt vettek: sok esetben pénzmosás, drog- és fegyvercsempészet is felmerül. Ha az amerikai hatóságok nyilvánosságra hoznák közvetlen bizonyítékaikat, azzal veszélyeztetnék saját működésüket, forrásaikat és azt a hálózatot, amellyel az információikat gyűjtik. Nem elképzelhetetlen, hogy Rogán saját munkatársai szolgáltattak információkat a miniszter tevékenységéről. Rogán ugyan jelentős politikai szereplő Magyarországon, de nálánál magasabb rangú politikusok is felkerültek már az OFAC listájára. Tavaly márciusban például Zimbabwe nagy hatalmú államelnökét, a 82 éves Emmerson Mnangagwát érte utol a végzet. Arany- és gyémántcsempészettel gyanúsítják.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
