Egyesült Államok vs. Rogán Antal

Majd Trump

Külpol

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Azért is meglepő a magyar hivatalos reakció, mert a Rogán elleni lépést amerikai források szerint nagyon is jól előkészítették, és a 2021-ben jóváhagyott korrupcióellenes program, a U.S. Strategy on Countering Corrup­tion keretében tették meg. Az intézkedést hivatalosan az amerikai pénzügyminisztérium külföldi eszközöket ellenőrző hivatala, az Office of Foreign Assets Control (OFAC) nevű részlege rendelte el – márpedig a szóban forgó minisztériumot nem Pressman nagykövet, hanem a 78 éves Janet Yellen vezeti.

A szankció jogi alapját az ún. Magnyickij-törvény adja, ennek első változatát még 2012-ben, Obama elnöksége idején, kétpárti kongresszusi támogatással fogadták el. A jogszabály a nevét Szergej Magnyickijról, arról az orosz könyvvizsgálóról kapta, akinek 2009-es meggyilkolását orosz állami szereplők eltussolták. Trump elnök pedig kiterjesztette a törvény alkalmazhatóságát, és a Global Magnitsky, avagy Glomag-program leglelkesebb támogatója és alkalmazója lett. Az amerikai kormányzat az annak idején általa kiadott 13818-as elnöki rendelet alapján az emberi jogi visszaélések és a korrupció elkövetőit helyezheti a nemkívánatos külföldieket megjelölő, Specially Designated Nationals (SDN) elnevezésű feketelistára. Rogán az indoklás szerint olyan korrupciós hálózatot épített ki Magyarországon, amelynek célja, hogy stratégiai szektorokat irányítson, és azok bevételeit saját magának és politikai szövetségeseinek juttassa.

Jogi úton nem ajánlatos lépni

Ha valaki a listára kerül, nem léphet be az Egyesült Államok területére, amerikai állampolgárok nem üzletelhetnek vele, nem bankolhat amerikai pénzintézetekben – ha vannak ilyenekben számlái, azokat zárolják. Mivel a lista nyilvános, sok külföldi bank is megtagadhatja az együttműködést a rajta szereplőkkel, ezeknek az illetőknek sok esetben hitelkártyájuk sem lehet. Mindazoknak, akik jelenleg üzleti vagy más kapcsolatban állnak Rogánnal, okuk lehet az aggodalomra, tevékenységüket figyelik.

Arról, hogy miért éppen Rogán került fel a listára, a magyar sajtóban számos spekuláció és összeesküvés-elmélet is megjelent. Ám az igazság az, hogy nem tudjuk a választ. Bűnügyek is lehetnek a háttérben, hiszen az SDN-listán levő személyekről gyanítható, hogy gazdasági bűntettekben is részt vettek: sok esetben pénzmosás, drog- és fegyvercsempészet is felmerül. Ha az amerikai hatóságok nyilvánosságra hoznák közvetlen bizonyítékaikat, azzal veszélyeztetnék saját működésüket, forrásaikat és azt a hálózatot, amellyel az információikat gyűjtik. Nem elképzelhetetlen, hogy Rogán saját munkatársai szolgáltattak információkat a miniszter tevékenységéről. Rogán ugyan jelentős politikai szereplő Magyarországon, de nálánál magasabb rangú politikusok is felkerültek már az OFAC listájára. Tavaly márciusban például Zimbabwe nagy hatalmú államelnökét, a 82 éves Emmerson Mnangagwát érte utol a végzet. Arany- és gyémántcsempészettel gyanúsítják.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.