Interjú

„A magyar kormánynak és vezetőjének szól”

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és washingtoni nagykövet Rogán kitiltásáról, Magyarország presztízséről és az orbáni külpolitikáról

Külpol

Rogán Antal szankciós listára kerülése hirtelennek tűnik, de valójában egy olyan folyamat végkifejlete, amely még Trump elnöksége alatt indult. Jeszenszky Géza egyebek mellett arról is beszélt, hogy Orbán Viktor olyan helyzetbe manőverezte magát, amelyből ha akarna, se tudna visszafordulni.

Magyar Narancs: Mennyiben politikai döntés az, hogy Rogán Antal az Egyesült Államok szankciós listájára került?

Jeszenszky Géza: Már az előző Trump-kormány alatt felmerült Rogán Antal listára tétele, de amennyire az amerikai adminisztrációt és a bürokráciát ismerem, az ilyen döntések egy hosszú folyamat nyomán születnek meg. Az biztos, hogy ezt nem most találták ki, és pláne nem a távozó nagykövet valamiféle bosszúja ez, ahogyan azt a magyar kormány részéről hangoztatják.

MN: Egyáltalán elképzelhető, hogy David Pressmannek vagy bármely nagykövetnek akkora hatalma lenne, hogy rátetetheti egy másik ország miniszterét a listára?

JG: Semmiképpen sem. A külügyi szolgálat minden országban némiképp a katonai szolgálathoz hasonlóan működik: van hierarchia, betartják a szolgálati utat, és kicsi a mozgás­szabadság. Ebben az esetben valószínűsít­hető, hogy magának az elnöknek kellett hozzájárulnia a döntéshez, hiszen nem egy afrikai diktatúráról van szó, hanem egy szövetséges ország miniszteréről. Ezért is fontos tudni, hogy ez nemcsak a Biden-kormány akciója, hanem már az előző adminisztráció vetette fel, Bidenék pedig megerősítették. Feltételezem, azért nem került sor erre korábban, mert – ahogy Pressman is sokszor mondta – Magyarországot fontos szövetségesnek tartják. A nagypolitikában a rosszfiúkat először megpróbálják békíteni és meggyőzni. Ha nem sikerül, akkor szokás keményen reagálni, ez régi politika az Egyesült Államokban. Amikor a 2010-ben megalakult Orbán-kormány médiatörvénye kapcsán Hillary Clinton külügyminisztersége alatt felfigyeltek Magyarországra, 2011 nyarán itt volt egy kétpárti kongresszusi küldöttség, s maga Clinton is, aki hosszan beszélgetett a miniszterelnökkel. Akkor vált először nyilvánossá a romló viszony és az amerikai kritika, de akkor még csak meggyőzni próbálták Orbán Viktort. De én visszamennék 2006-ig is, amikor 1956 ötvenedik évfordulója alkalmából az ifjabb Bush elnök maga szeretett volna eljönni, mert rokonszenvezett Magyarországgal. Végül csak a nyáron tudott eljönni, és a Citadellánál tartott nagy nyilvános beszédet. Csupa szép dolgot mondott. Volt egy találkozása az akkor ellenzékben lévő Orbán Viktorral, ahol megkérdezte: „Viktor, what are you up to”, vagyis „mit is akarsz te?” Tehát két­párti hagyomány volt eddig a magyarországi demokrácia állapotának figyelése, nem is elsősorban a belső demokrácia, hanem a NATO miatt. Az orosz- és Kína-barátság is egyre elfogadhatatlanabb Washington számára. A korrupciót is nagyon szigorúan veszik arrafelé, emlékezhetünk erre az akkori adóhivatali elnök, Vida Ildikó 2014-es kitiltásából is. Várható volt, hogy sor kerül látványos lépésre.

MN: Azért az Egyesült Államok sem tilt ki minden korrupt embert, és emiatt mégiscsak van egyfajta „búcsúajándék-hangulata” ennek a döntésnek.

JG: Az időzítés valóban furcsának mondható. Nekem az a véleményem erről, hogy a Biden-adminisztráció régóta mérlegelte, vajon a mézesmadzagot vagy a korbácsot használja-e Magyarországgal szemben. Ahogy Pressman nyilatkozataiban is mindig ott volt a kiút azzal, hogy Magyarország fontos szövetséges, fontosnak tartják a két ország közötti jó viszonyt. Aztán jött a vízumszerzés nehezítése, majd a kettős adóztatási egyezmény felmondása. Az időzítés azért is alakulhatott így, mert a demokraták azt remélték, továbbra is demokrata kormánya lesz az országnak, és ráérnek majd dönteni. Azzal, hogy ez meghiúsult, otthagyták ezt a Trump-kormánynak. Ez egy akta. Nem túl nagy, hiszen az amerikai kormányzat szempontjából egészen jelentéktelen ügy, de otthagyták örökül. Valószínűsíthetően Trumpék megváltoztatják a döntést, de ez nem megy olyan gyorsan.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.