Csütörtökön lépett életbe az arcfedő ruházatok részleges tilalmáról szóló törvény Hollandiában, amely szerint a középületekben – ideértve iskolákat, kórházakat –, valamint a tömegközlekedési eszközökön tilos a símaszkok, arcot eltakaró sisakok, nikábok és burkák viselése.
A törvény szerint meg kell adni a lehetőséget a tiltott ruházatok viselőinek, hogy levegyék, ha ez mégsem történne meg, akkor 150 és 415 euró közötti bírságot szabhatnak ki rájuk. Nagyon úgy tűnik, hogy a burka-tilalom kudarcba fulladt már az első napon, mivel a rendőrség kijelentette, hogy a törvény végrehajtása "nem prioritás".
| ||
Ugyanakkor a közlekedési társaságok a rendőrségre mutogatnak: jelezték, hogy nem várják el alkalmazottaiktól a törvény betartását, ha az esetnél nincs jelen rendőr. Pedro Peters, a RET közlekedési hálózat szóvivője szerint, nem nem az ő feladatuk a törvény előírásának betartása és a bírságok kiszabása.
A burka-tilalomról szóló törvényt még 2016-ban fogadta el Mark Ruttle koalíciós kormánya egyfajta válaszként Geert Wilders iszlámellenes szabadságpártjának növekvő népszerűségére. Hollandia a hatodik Európai Uniós ország, amely megtiltja az arcfedő ruhadarabok viselését közintézményekben. Elsőként Franciaországban született meg ez a határozat, miután Nicolas Sarkozy kijelentette, hogy a teljes arcot elfedő fátyol „nem szívesen látott”.
Amszterdam polgármestere, Femke Halseman kifejezte felháborodását a törvénnyel kapcsolatban és közölte, hogy a városi hatóságok nem fogják végrehajtani az előírásokat. Az Amnesty International szerint a burka-tilalom sérti a nők jogait, ugyanakkor az Emberi jogi Európai Bíróság 2014-ben kimondta, hogy az ilyesfajta tilalmak nem sértik az emberi jogokról szóló európai egyezményt.
