Közel 80 millióra nőtt az otthonukból elüldözöttek száma

  • B.P.M
  • 2019. június 19.

Külpol

Ez napi bontásban 37 000 embert jelent.

Több mint 70 millió emberre nőt az otthonukat erőszakos cselekmények, háborúk és üldöztetés miatt elhagyni kényszerülőknek a száma - írta meg a CNN, az ENSZ friss kutatására hivatkozva.

Ez a szám közel kétszerese az egy évtizeddel ezelőttinek, 2018-ban pedig mintegy 13, 6 millió fő menekült el az otthonából, ami azt is jelenti, hogy 2,3 milliós növekedés mutatható ki a tavalyi eredményhez képest.

A kutatás jelenleg 25, 9 millió menekültet tart számon, napi átlagban 37 000 ember kényszerült elhagynia az otthonát. A közel 80 millió (70,8 millió) menekült közül 41 millióan az országaik határain belül tudtak letelepedni, 5 menekül közül 4 pedig valamely, hazájával szomszédos országban talált magának menedéket.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.