Merkel: a magyar gazdaság fejlődése „nagyon-nagyon pozitív”

  • narancs.hu
  • 2020. február 10.

Külpol

A német kancellár szerint mindez az EU-nak is tulajdonítható, Magyarország a büdzsé forrásainak nettó haszonélvezője.

Közös úton jár Németország és Magyarország, gazdaságuk nagyon szorosan összekapcsolódott –mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben, az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélése előtt.

Angela Merkel kiemelte, hogy az európai csúcstalálkozókat leszámítva legutóbb 2019 augusztusában Sopronban, a határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen találkozott Orbán Viktorral, ami jól mutatja azt a közös utat, amelyet a két ország a berlini fal leomlása óta megtett.

Kiemelte, hogy a magyar gazdaság fejlődése „nagyon-nagyon pozitív”, ami az EU-nak is tulajdonítható.
Magyarország „okos beruházások” és gazdaságpolitika révén igen nehéz helyzetből indulva eljutott oda, hogy már nem a munkanélküliséggel kell küszködnie, hanem szakképzett munkaerőt kell találni a betöltendő állásokra – közölte Angela Merkel.

Az EU következő hétéves költségvetésével kapcsolatban azt mondta, hogy a két ország eltérő helyzetben van, hiszen Németország nettó befizető, Magyarország pedig a büdzsé forrásainak nettó haszonélvezője.
Azonban Németország keleti tartományai, a volt NDK területe nem rendelkeznek akkora gazdasági erővel, mint a nyugati tartományok, így Németország "nagyon jól megérti" a közösségi forrásokat igénylő tagállamok gondjait – közölte Angela Merkel.
Elmondta, hogy tárgyalnak az EU nyugat-balkáni bővítéséről is. Kiemelte, hogy Magyarország fekvése révén különösen érdekelt a térség országaihoz fűződő jó kapcsolatokban és a régió fejlődésében.
Hozzátette, hogy a megbeszélés napirendjén biztonság- és védelempolitikai kérdések is szerepelnek, és tárgyalnak a migrációról is, amelyben „vannak közös pontok és eltérések is” a két ország álláspontjában.

false

 

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Orbán Viktor kormányfő a német kancellárral közösen nyilatkozott a sajtónak. A következő uniós büdzsé is téma lesz az Angela Merkellel folytatandó tárgyaláson – közölte Orbán. Bár a magyar és a német nézőpont más, vannak olyan európai vezetők, akik nem először dolgoznak uniós költségvetésen, és biztosan találnak megállapodási lehetőséget – mondta.

Hangsúlyozta: beszélni fognak kétoldalú kérdésekről, de ezeknek európai dimenziójuk is van. Angela Merkel ragaszkodik ahhoz, hogy a márciusi EU-csúcson megvitassák az európai versenyképesség és iparpolitika kérdéseit. Ez lényeges találkozó lesz, hiszen a legfontosabb kérdés ma az, hogy miként nyerheti vissza versenyképességét Európa – közölte a kormányfő.

Orbán Viktor emlékeztetett: 2018 júliusi találkozójuk alkalmával a kancellár egy "pozitív agendára" tett javaslatot, amely az innovációs, digitalizációs, hadiipari és kutatás-fejlesztési együttműködést tartalmazta.

A miniszterelnök a megbeszélés további témájaként említette az EU bővítését. Úgy fogalmazott, hogy "Magyarország szószólója a bővítésnek". Az egész nyugat-balkáni bővítés kulcsországa Szerbia, a tárgyalásokat fel kell gyorsítani az országgal, mert felvétele garancia a térség stabilitására – mondta.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.