Merkel: a magyar gazdaság fejlődése „nagyon-nagyon pozitív”

  • narancs.hu
  • 2020. február 10.

Külpol

A német kancellár szerint mindez az EU-nak is tulajdonítható, Magyarország a büdzsé forrásainak nettó haszonélvezője.

Közös úton jár Németország és Magyarország, gazdaságuk nagyon szorosan összekapcsolódott –mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben, az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélése előtt.

Angela Merkel kiemelte, hogy az európai csúcstalálkozókat leszámítva legutóbb 2019 augusztusában Sopronban, a határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen találkozott Orbán Viktorral, ami jól mutatja azt a közös utat, amelyet a két ország a berlini fal leomlása óta megtett.

Kiemelte, hogy a magyar gazdaság fejlődése „nagyon-nagyon pozitív”, ami az EU-nak is tulajdonítható.
Magyarország „okos beruházások” és gazdaságpolitika révén igen nehéz helyzetből indulva eljutott oda, hogy már nem a munkanélküliséggel kell küszködnie, hanem szakképzett munkaerőt kell találni a betöltendő állásokra – közölte Angela Merkel.

Az EU következő hétéves költségvetésével kapcsolatban azt mondta, hogy a két ország eltérő helyzetben van, hiszen Németország nettó befizető, Magyarország pedig a büdzsé forrásainak nettó haszonélvezője.
Azonban Németország keleti tartományai, a volt NDK területe nem rendelkeznek akkora gazdasági erővel, mint a nyugati tartományok, így Németország "nagyon jól megérti" a közösségi forrásokat igénylő tagállamok gondjait – közölte Angela Merkel.
Elmondta, hogy tárgyalnak az EU nyugat-balkáni bővítéséről is. Kiemelte, hogy Magyarország fekvése révén különösen érdekelt a térség országaihoz fűződő jó kapcsolatokban és a régió fejlődésében.
Hozzátette, hogy a megbeszélés napirendjén biztonság- és védelempolitikai kérdések is szerepelnek, és tárgyalnak a migrációról is, amelyben „vannak közös pontok és eltérések is” a két ország álláspontjában.

false

 

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Orbán Viktor kormányfő a német kancellárral közösen nyilatkozott a sajtónak. A következő uniós büdzsé is téma lesz az Angela Merkellel folytatandó tárgyaláson – közölte Orbán. Bár a magyar és a német nézőpont más, vannak olyan európai vezetők, akik nem először dolgoznak uniós költségvetésen, és biztosan találnak megállapodási lehetőséget – mondta.

Hangsúlyozta: beszélni fognak kétoldalú kérdésekről, de ezeknek európai dimenziójuk is van. Angela Merkel ragaszkodik ahhoz, hogy a márciusi EU-csúcson megvitassák az európai versenyképesség és iparpolitika kérdéseit. Ez lényeges találkozó lesz, hiszen a legfontosabb kérdés ma az, hogy miként nyerheti vissza versenyképességét Európa – közölte a kormányfő.

Orbán Viktor emlékeztetett: 2018 júliusi találkozójuk alkalmával a kancellár egy "pozitív agendára" tett javaslatot, amely az innovációs, digitalizációs, hadiipari és kutatás-fejlesztési együttműködést tartalmazta.

A miniszterelnök a megbeszélés további témájaként említette az EU bővítését. Úgy fogalmazott, hogy "Magyarország szószólója a bővítésnek". Az egész nyugat-balkáni bővítés kulcsországa Szerbia, a tárgyalásokat fel kell gyorsítani az országgal, mert felvétele garancia a térség stabilitására – mondta.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.