Mexikó nagyvárosaiban a nők elleni erőszak ellen tiltakoztak, miután egy férfi megnyúzta az élettársát

  • narancs.hu
  • 2020. február 15.

Külpol

Két helyi lap is lehozott olyan, a brutális bűntény helyszínén készült fényképeket, amelyek valószínűleg a rendőrségtől szivárogtak ki, és amelyeken látszik a gyilkos tette.

Mexikó több mint 10 városában vonultak utcára nők a nők elleni erőszak ellen tiltakozva pénteken, miután a fővárosban a múlt héten brutálisan meggyilkolta egy férfi az élettársát.

A főváros mellett Juárezben, Tijuanában, Guadalajarában és Veracruzban is tartottak tiltakozó felvonulást, amelyekkel a nők elleni egyre brutálisabb erőszak mellett arra akarták felhívni a figyelmet, ahogyan a kormány és a sajtó kezeli ezeket az ügyeket.

A hivatalos adatok szerint tavaly az egy évvel korábbinál 10 százalékkal több, 3800 nő lett gyilkosság áldozata.

A mostani tiltakozást az váltotta ki, hogy a múlt héten Mexikóvárosban az élettársa megölte a 25 éves Ingrid Escamillát, majd két lap is nyilvánosságra hozott olyan, a brutális bűntény helyszínén készült fényképeket, amelyek valószínűleg a rendőrségtől szivárogtak ki, és amelyeken az látszik, hogy a gyilkos megnyúzta áldozatát. Mexikóvárosban a tüntetők az egyik lap szerkesztőségéhez, majd az elnöki palotához vonultak.

"Felforr a vérem, amiért Ingridnek így kellett meghalnia, és amiatt, ahogyan a média megmutatta a testét, hogy a férfiak összezárnak egymás védelmére. Felfordul a gyomrom attól, hogy a társadalom megbélyegez minket, és azt mondják, ne csináljunk politikai kérdést a haragunkból" – mondta a mexikóvárosi tüntetés egyik vezérszónoka, hozzátéve: "azt üzenjük: nem csak mérgesek vagyunk, hanem szétfeszít minket a düh".

A Reuters hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a tiltakozók vérvörös festékkel fújták fel az elnöki palota épületére, hogy Mexikó nőgyilkoló állam. Egy tüntető pedig hatalmas rózsaszín betűkkel fújta fel a palota kapujára a meggyilkolt nő nevét. A La Prensa című lap szerkesztőségénél pedig több autót felgyújtottak, és a biztonságiakkal is összecsaptak, mert nem engedték be őket az épületbe.

Manuel López Obrador mexikói elnök pár órával korábban tartott sajtótájékoztatót, ahol közölte: "Nem dugom a homokba a fejem, nem próbálok kibújni a felelősség alól. Foglalkozunk a nők elleni erőszak problémájával."

Az ENSZ adatai szerint a 15 évesnél idősebb lányok kétharmada válik valamilyen formában erőszak áldozatává Mexikóban, és az elmúlt 25 évben 35 ezer nő életét oltották ki az országban.

Az ENSZ mexikói irodája pénteken a sajtó felelősségét is felvetette, arra figyelmeztetve, hogy ha nem foglalkoznak megfelelően a nők elleni erőszakkal, azzal azt segítik elő, hogy ez a továbbiakban is elfogadható marad a mexikói társadalomban. Ezért arra szólították fel a mexikói sajtót, hogy mérlegelje társadalmi felelősségét, és változtasson azon, ahogyan ezt a problémát tálalják.

A La Prensa, amely címlapon közölte az Escamilla megcsonkított holttestéről készült fotót, kiállt amellett, hogy az ilyen gyilkosságokról be kell számolniuk, miközben a kormány a legszívesebben hallgat a hasonló ügyekről, ám közölték azt is, hogy a szerkesztőség kész vitát nyitni arról, hogy ezt hogyan tegyék.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.