Mexikó nagyvárosaiban a nők elleni erőszak ellen tiltakoztak, miután egy férfi megnyúzta az élettársát

  • narancs.hu
  • 2020. február 15.

Külpol

Két helyi lap is lehozott olyan, a brutális bűntény helyszínén készült fényképeket, amelyek valószínűleg a rendőrségtől szivárogtak ki, és amelyeken látszik a gyilkos tette.

Mexikó több mint 10 városában vonultak utcára nők a nők elleni erőszak ellen tiltakozva pénteken, miután a fővárosban a múlt héten brutálisan meggyilkolta egy férfi az élettársát.

A főváros mellett Juárezben, Tijuanában, Guadalajarában és Veracruzban is tartottak tiltakozó felvonulást, amelyekkel a nők elleni egyre brutálisabb erőszak mellett arra akarták felhívni a figyelmet, ahogyan a kormány és a sajtó kezeli ezeket az ügyeket.

A hivatalos adatok szerint tavaly az egy évvel korábbinál 10 százalékkal több, 3800 nő lett gyilkosság áldozata.

A mostani tiltakozást az váltotta ki, hogy a múlt héten Mexikóvárosban az élettársa megölte a 25 éves Ingrid Escamillát, majd két lap is nyilvánosságra hozott olyan, a brutális bűntény helyszínén készült fényképeket, amelyek valószínűleg a rendőrségtől szivárogtak ki, és amelyeken az látszik, hogy a gyilkos megnyúzta áldozatát. Mexikóvárosban a tüntetők az egyik lap szerkesztőségéhez, majd az elnöki palotához vonultak.

"Felforr a vérem, amiért Ingridnek így kellett meghalnia, és amiatt, ahogyan a média megmutatta a testét, hogy a férfiak összezárnak egymás védelmére. Felfordul a gyomrom attól, hogy a társadalom megbélyegez minket, és azt mondják, ne csináljunk politikai kérdést a haragunkból" – mondta a mexikóvárosi tüntetés egyik vezérszónoka, hozzátéve: "azt üzenjük: nem csak mérgesek vagyunk, hanem szétfeszít minket a düh".

A Reuters hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a tiltakozók vérvörös festékkel fújták fel az elnöki palota épületére, hogy Mexikó nőgyilkoló állam. Egy tüntető pedig hatalmas rózsaszín betűkkel fújta fel a palota kapujára a meggyilkolt nő nevét. A La Prensa című lap szerkesztőségénél pedig több autót felgyújtottak, és a biztonságiakkal is összecsaptak, mert nem engedték be őket az épületbe.

Manuel López Obrador mexikói elnök pár órával korábban tartott sajtótájékoztatót, ahol közölte: "Nem dugom a homokba a fejem, nem próbálok kibújni a felelősség alól. Foglalkozunk a nők elleni erőszak problémájával."

Az ENSZ adatai szerint a 15 évesnél idősebb lányok kétharmada válik valamilyen formában erőszak áldozatává Mexikóban, és az elmúlt 25 évben 35 ezer nő életét oltották ki az országban.

Az ENSZ mexikói irodája pénteken a sajtó felelősségét is felvetette, arra figyelmeztetve, hogy ha nem foglalkoznak megfelelően a nők elleni erőszakkal, azzal azt segítik elő, hogy ez a továbbiakban is elfogadható marad a mexikói társadalomban. Ezért arra szólították fel a mexikói sajtót, hogy mérlegelje társadalmi felelősségét, és változtasson azon, ahogyan ezt a problémát tálalják.

A La Prensa, amely címlapon közölte az Escamilla megcsonkított holttestéről készült fotót, kiállt amellett, hogy az ilyen gyilkosságokról be kell számolniuk, miközben a kormány a legszívesebben hallgat a hasonló ügyekről, ám közölték azt is, hogy a szerkesztőség kész vitát nyitni arról, hogy ezt hogyan tegyék.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.