Mexikó nagyvárosaiban a nők elleni erőszak ellen tiltakoztak, miután egy férfi megnyúzta az élettársát

  • narancs.hu
  • 2020. február 15.

Külpol

Két helyi lap is lehozott olyan, a brutális bűntény helyszínén készült fényképeket, amelyek valószínűleg a rendőrségtől szivárogtak ki, és amelyeken látszik a gyilkos tette.

Mexikó több mint 10 városában vonultak utcára nők a nők elleni erőszak ellen tiltakozva pénteken, miután a fővárosban a múlt héten brutálisan meggyilkolta egy férfi az élettársát.

A főváros mellett Juárezben, Tijuanában, Guadalajarában és Veracruzban is tartottak tiltakozó felvonulást, amelyekkel a nők elleni egyre brutálisabb erőszak mellett arra akarták felhívni a figyelmet, ahogyan a kormány és a sajtó kezeli ezeket az ügyeket.

A hivatalos adatok szerint tavaly az egy évvel korábbinál 10 százalékkal több, 3800 nő lett gyilkosság áldozata.

A mostani tiltakozást az váltotta ki, hogy a múlt héten Mexikóvárosban az élettársa megölte a 25 éves Ingrid Escamillát, majd két lap is nyilvánosságra hozott olyan, a brutális bűntény helyszínén készült fényképeket, amelyek valószínűleg a rendőrségtől szivárogtak ki, és amelyeken az látszik, hogy a gyilkos megnyúzta áldozatát. Mexikóvárosban a tüntetők az egyik lap szerkesztőségéhez, majd az elnöki palotához vonultak.

"Felforr a vérem, amiért Ingridnek így kellett meghalnia, és amiatt, ahogyan a média megmutatta a testét, hogy a férfiak összezárnak egymás védelmére. Felfordul a gyomrom attól, hogy a társadalom megbélyegez minket, és azt mondják, ne csináljunk politikai kérdést a haragunkból" – mondta a mexikóvárosi tüntetés egyik vezérszónoka, hozzátéve: "azt üzenjük: nem csak mérgesek vagyunk, hanem szétfeszít minket a düh".

A Reuters hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a tiltakozók vérvörös festékkel fújták fel az elnöki palota épületére, hogy Mexikó nőgyilkoló állam. Egy tüntető pedig hatalmas rózsaszín betűkkel fújta fel a palota kapujára a meggyilkolt nő nevét. A La Prensa című lap szerkesztőségénél pedig több autót felgyújtottak, és a biztonságiakkal is összecsaptak, mert nem engedték be őket az épületbe.

Manuel López Obrador mexikói elnök pár órával korábban tartott sajtótájékoztatót, ahol közölte: "Nem dugom a homokba a fejem, nem próbálok kibújni a felelősség alól. Foglalkozunk a nők elleni erőszak problémájával."

Az ENSZ adatai szerint a 15 évesnél idősebb lányok kétharmada válik valamilyen formában erőszak áldozatává Mexikóban, és az elmúlt 25 évben 35 ezer nő életét oltották ki az országban.

Az ENSZ mexikói irodája pénteken a sajtó felelősségét is felvetette, arra figyelmeztetve, hogy ha nem foglalkoznak megfelelően a nők elleni erőszakkal, azzal azt segítik elő, hogy ez a továbbiakban is elfogadható marad a mexikói társadalomban. Ezért arra szólították fel a mexikói sajtót, hogy mérlegelje társadalmi felelősségét, és változtasson azon, ahogyan ezt a problémát tálalják.

A La Prensa, amely címlapon közölte az Escamilla megcsonkított holttestéről készült fotót, kiállt amellett, hogy az ilyen gyilkosságokról be kell számolniuk, miközben a kormány a legszívesebben hallgat a hasonló ügyekről, ám közölték azt is, hogy a szerkesztőség kész vitát nyitni arról, hogy ezt hogyan tegyék.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.