Napunk: Így költöttek magyar közpénzt a szlovákiai kampányokban

  • narancs.hu
  • 2025. január 10.

Külpol

A házról házra járó aktivistáknak a ProRegia Cultura utalt, amely korábban 376 milliót kapott a magyar államtól.

A magyar kormány a Bethlen Gábor Alapon keresztül 2023-ban 270 millió, 2024-ben pedig 106 millió forintot utalt a szlovákiai ProRegia Cultura nevű szervezetnek közvélemény-kutatások készítésének támogatására. A szervezet utóbb egy 94 oldalas kiadvánnyal – benne saját, nem reprezentatív felmérésekkel és a netről összeollózott cikkekkel – igazolta, mire használták fel a pénzt, de a Napunk  valószínűsíti, hogy nem erre a munkára ment el az összes, Magyarországról kapott támogatás.

A szlovákiai magyar lap szerint az viszont jól dokumentált, hogy a ProRegia Cultura részt vett a Magyar Szövetség 2023-as parlamenti és 2024-es európai parlamenti választási kampányában. 

A pártot vezető Forró Krisztián azt elismerte, hogy az EP-választáson való induláshoz szükséges 15 ezer aláírás összegyűjtésében segítette a ProRegia Cultura.

Egy korábbi aktivista nyilatkozott is a Napunknak. Azt mondta, szórólapot terjesztettek, ajándéktárgyakat osztottak, és otthonaikban keresték fel a választókat, arra biztatva őket, hogy szavazzanak a szövetségre.

Az adataikat is felvették. 

Ezért a munkáért az aktivisták pénzt kaptak. Ötszáz felkeresett ház után kaptak 200 eurót, további száz ház – vagy megszólított személy – után ígértek nekik még 50 eurót. A pénz meg is érkezett, de nem a Magyar Szövetségtől, hanem a ProRegia Culturától. Az utalást a nyilatkozó által küldött képernyőfotóval bizonyította a Napunk. 

A címlapképen Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke látható

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.