Ne igyanak kobravért a tengerészgyalogosok!

  • narancs.hu
  • 2021. július 16.

Külpol

Ezt kéri egy állatvédő szervezet.

Kobravért isznak, skorpiót, más rovarokat esznek az amerikai tengerészgyalogosok, amikor a dzsungelharcot gyakorolják, ez így megy négy évtizede minden évben. Egy civil szervezet most azt szeretné elérni, hogy a katonák kiképzése miatt ne pusztuljon el több vadon élő állat – írja a Washington Post.

A PETA azért harcol, hogy az ember emberségesebben bánjon az állatokkal. A szervezet kiemeli, visszatetszést szülnek azok a videók, amelyeket a tengerészgyalogosok készítenek telefonjaikkal a dzsungelben, miközben egy megölt kígyó körül ölelkeznek, a kiképzőjük pedig a szájukba csurgatja az állat vérét, amelyről az egyik ilyen felvételen a katona közli, hogy furcsamódon édes, nem olyan íze van, mint a vérnek. 

A PETA csütörtökön panaszt nyújtott be a felvételekkel dokumentált kiképzés betiltása érdekében a haditengerészethez. 

A szervezet tavaly ez ügyben már levelet írt David Berger tábornoknak és Mark Esper védelmi miniszternek, de egyikük sem válaszolt, és – mint a videók tanúsítják – a tavalyi kiképzéseken is folyt a kobravér.

A dzsungelbeli gyakorlatnak a neve is Cobra Gold, és minden tavasszal két hétig tart. Thaiföldön, a helyi hadsereggel közösen rendezik meg.

A kígyóvérivásról egy thai főtiszt, Phairoj Prasansai azt mondta, ez nem szórakozás, hanem a túlélést szolgálja. A kígyó megölése az egyik módja annak, hogy a katona iható folyadékhoz jusson, mert a dzsungelben nehéz vizet találni.

A PETA szerint azonban ez a kegyetlen eljárás hiteltelenné teszi a hadsereget. A tengerészgyalogosoknak inkább növényi eredetű táplálékot kellene keresniük, illetve erre kellene kiképezni őket.  

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.