Ismét ellene döntött a bíróság: fizetnie kell a nőnek, aki a lányát ért abúzussal vádolja az apa ismerőseit

Bűn

Sérelmi díjat állapított meg a Gyulai Törvényszék annak a férfinak, az apa ismerősének, akit egy egyre súlyosabb családi vitában a lányát ért abúzussal vádol egy békéscsabai édesanya, annak ellenére, hogy a hatóságok és a bíróságok is többször kimondták, semmi nem igaz az egészből. 

Egy békéscsabai édesanya a kislányát ért abúzussal és folytatólagosan elkövetett szexuális visszaéléssel vádolja volt férjét és annak jó ismerőseit, bár feljelentése után a nyomozást megszüntették, és a bíróságok is többször kimondták, hogy az anya feljelentésében foglaltak nem felelnek meg a valóságnak. A nő kijelentései nyomán rágalmazási perek indultak ellene, ezek közül több lezárult, elmarasztalva a nőt, majd az apának a nő által megvádolt ismerőse sérelmi díj megállapítása miatt fordult a bírósághoz. 

„A bíróság alperes (T. Márta – a szerző) azon hivatkozása kapcsán, hogy szinte bagatell sérelemről van szó, az alábbiakra mutat rá: egy, a társadalom legszélesebb köreiben általános elítéléssel találkozó bűncselekménnyel valótlanul vádolt személy jogsérelmét jelentéktelennek minősíteni olyan szintű értékválságot tükröz, amely a jog védelmét nem élvezi” – mondta ki ítélete indoklásában a Gyulai Törvényszék bírója, Sztrungáné dr. Tóth Tünde.

A súlyosan elmérgesedett családi vitával korábban már többször is foglalkoztunk. A történtek előzménye, hogy a békési megyeszékhelyen élő nő elvált a jó egzisztenciával rendelkező férjétől, ám ezt követően többször megnehezítette vagy megakadályozta, hogy az apa találkozzon a lányával, sőt, ellene hangolta és nevelte. Ahogy korábban megírtuk, a hamis vádakkal akadályozott szülői kapcsolattartás egészen odáig vezetett, hogy a nő többször azt mondta a lányának, ha a volt párjánál lesz, akkor: „Öld meg apát egy késsel!” 

Ezt követően az apa, Sz. Szabolcs gyámügyi eljárást kezdeményezett volt párja ellene, ám mint kiderült, ez olaj volt a tűzre, mert az anya ezután az apát és jó ismerőseit a kislány elleni abúzussal vádolta meg, egyben feljelentést tett a rendőrségen. A minden késlekedés nélkül megindított nyomozás során orvosszakértő és pszichológus is megvizsgálta az akkor alig hatéves kislányt, azonban a legcsekélyebb jelet sem találtak arra, hogy vele szemben bárki szexuális visszaélést követett volna el, ezért a nyomozást megszüntették.

A nő ezután folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntettével magánvádlóként kezdeményezett pert volt férje és annak jó ismerősei ellen. A Békéscsabai Járásbíróság a per végén felmentette a vádlottakat, megállapítva, hogy a kislány elmondása nem valódi „élményt” jelent, hanem az anyja által betanított szöveget mondta fel. Másodfokú, jogerős ítéletében ugyanerre a megállításra jutott a Gyulai Törvényszék is. Ezt követően az apa, Sz. Szabolcs és ismerőse, U. Tamás is rágalmazás miatt kezdeményeztek eljárást a vádakat megfogalmazó édesanya ellen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.