Nemzetbiztonsági okokra hivatkozva betiltottak egy orosz ellenzéki hírportált

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. július 15.

Külpol

Még szerencse, hogy Magyarországon ilyesmi soha sem történhetne meg.

Oroszországban nemkívánatosnak minősítették és betiltották a proekt.media nevű ellenzéki oknyomozó hírportált nemzetbiztonsági okokra hivatkozva csütörtökön.

Az orosz főügyész hivatala szerint a hírportál mögött álló, amerikai székhelyű Project Media civilszervezet tevékenységével veszélyt jelentett az alkotmányos rendre és a nemzetbiztonságra.

Az orosz igazságügyi miniszter emellett külföldi ügynököknek nyilvánította a proekt.media hat és a Szabad Európa két újságíróját. Roman Badanyin, a proekt.media főszerkesztője is felkerült a lajstromra.

A vonatkozó törvény értelmében a külföldi ügynöknek minősített tömegtájékoztatási eszközök anyagai csakis ilyen jelöléssel terjeszthetők Oroszországban, fel kell tüntetni a tartalmakon, hogy más államok érdekeit szolgálják. Ezt a szabályozást 2019-ben kiterjesztették magánszemélyekre, köztük bloggerekre is, jogvédők szerint azzal a céllal, hogy elhallgattassák a máskéntgondolkodókat. A külföldi ügynökök oroszországi listáján jelenleg 28 személy és sajtóorgánum szerepel.

A szeptemberi parlamenti választások közeledtével idén megnőtt az orosz ellenzéki politikusokra és médiumokra nehezedő nyomás, és ezt több független sajtóorgánum is kifogásolta. A közelmúltban idegen ügynöknek minősítették a Meduza és a VTimes hírportált. A vonatkozó törvény értelmében a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió súlyos bírságokat kapott, amiért anyagain nem tüntette fel, hogy ilyen ügynök készítette őket.

A proekt.media a múlt hónapban került a figyelem központjában, amikor a rendőrség házkutatást tartott három újságírójánál. A rendőrség laptopokat és egyéb bizonyítékokat foglalt le Badanyin és a lap egyik tudósítója, Marija Zsolobova otthonában. Mihail Rubin főszerkesztő-helyettest őrizetbe vették.

A hírportál több oknyomozó riportot tett közzé orosz kormánytisztségviselők és Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló vállalkozók állítólagos korrupciójáról és visszaéléseiről.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.