Nem rossz, de volt már jobb is a részvételi arány a francia elnökválasztáson

  • narancs.hu
  • 2022. április 10.

Külpol

Vasárnap délig a választásra jogosultak 25,48 százaléka adta le szavazatát. Ez három százalékponttal kevesebb, mint öt és tíz évvel ezelőtt volt.

Zajlik a francia elnökválasztás első fordulója, vasárnap délig 25,48 százalékos volt a részvételi arány – írja a francia Le Monde.

A francia belügyminisztérium által közzétett adat három százalékponttal alacsonyabb, mint 2017-ben (28,54 százalék) és 2012-ben (28,3 százalék) volt ugyanebben az időpontban.

Azonban a mostani arány még mindig négy százalékponttal magasabb, mint 2002. április 21-én (21,39 százalék) volt – ez a negatív rekordot az elnökválasztások első fordulójában.

FRISSÍTÉS:

Délután 5 órakor 65 százalékos volt a részvételi arány, ami 4,4 százalékponttal kevesebb, mint 2017-ben volt, akkor ugyanebben az időpontban 69,42 százalékon álltak.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.