Nem rossz, de volt már jobb is a részvételi arány a francia elnökválasztáson

  • narancs.hu
  • 2022. április 10.

Külpol

Vasárnap délig a választásra jogosultak 25,48 százaléka adta le szavazatát. Ez három százalékponttal kevesebb, mint öt és tíz évvel ezelőtt volt.

Zajlik a francia elnökválasztás első fordulója, vasárnap délig 25,48 százalékos volt a részvételi arány – írja a francia Le Monde.

A francia belügyminisztérium által közzétett adat három százalékponttal alacsonyabb, mint 2017-ben (28,54 százalék) és 2012-ben (28,3 százalék) volt ugyanebben az időpontban.

Azonban a mostani arány még mindig négy százalékponttal magasabb, mint 2002. április 21-én (21,39 százalék) volt – ez a negatív rekordot az elnökválasztások első fordulójában.

FRISSÍTÉS:

Délután 5 órakor 65 százalékos volt a részvételi arány, ami 4,4 százalékponttal kevesebb, mint 2017-ben volt, akkor ugyanebben az időpontban 69,42 százalékon álltak.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.