Nem vicc: Erdoğanék bepanaszoltak egy gyerekújságot

  • narancs.hu
  • 2017. április 8.

Külpol

A bűne: hataloméhesnek ábrázolta az elnököt.

Panaszt tett egy iskolaújság ellen a török főkonzulátus Ausztriában, mert kifogásolták, ahogy a lap lefestette Recep Tayyip Erdoğan török elnököt – írja az MTI a Vorarlberger News című helyi lapra hivatkozva.

A konzulátus a Pausenzeitung című, 9–10 éves gyerekeknek szóló iskolai újságra haragudott meg, mert az szerintük hataloméhes emberként mutatta be a török elnököt, aki börtönbe csukja azokat, akik nem értenek vele egyet. A török kormányközeli lap munkatársa azzal vádolta meg az iskola vezetését, hogy eltűri a politikai propagandát az oktatási intézmény falai között. Markus Wallner vorarlbergi tartományfőnök erre közölte, hogy Ausztriában sajtószabadság van.

false

 

Fotó: MTI/AP/A török elnöki hivatal sajtóhivatala

Erdoğanék amellett, hogy Törökországban ellehetetlenítik a független sajtó munkáját, üldözik annak munkatársait, külföldön is előszeretettel próbálják korlátozni a sajtószabadságot. A legismertebb eset, amikor a török elnök feljelentette Jan Böhmermann német humoristát, aki versben figurázta őt ki. A humorista ellen az ügyészség tavaly októberben szüntette meg a nyomozást, mert nem találtak elég bizonyítékot arra, hogy a férfi törvényt sértett volna.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.