Németország nem ad többet menedékjogot a klímamenekülteknek

  • narancs.hu
  • 2020. február 13.

Külpol

2008 óta 26, 4 millió embernek kellett menekülnie a világon áradások, szélviharok, földrendések és szárazságok miatt minden évben.

„A szövetségi kormány nem tervezi, hogy a «klímaválozást», mint menedékjogot biztosító indokot elismeri, és ennek érdekében változásokat tervez a menedékjogot szabályozó törvényben is” – olvasható a Bundestag oldalán tegnap közzétett közleményben, amiről az Euronews számolt be.

„Azok a harmadik országból érkezők, akik kizárólag azért hagyják el otthonukat, mert a klímaváltozás hatásai negatívan érintik őket, nem minősülnek menekültnek a genfi egyezmény értelmében és a jelenleg hatályos nemzetközi jog szerint sem” – fogalmaznak közleményben.

Az Európai Parlament tavaly közzétett dokumentuma szerint 2008 óta átlagosan 26,4 millió embernek kellett menekülnie a világon áradások, szélviharok, földrengések és szárazságok miatt minden évben. A klímaváltozás okozta természeti katasztrófák miatt a lakhelyük elhagyására kényszerülő emberek száma évek óta nő.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.