Németország elhalasztja a két utolsó atomerőműve bezárását

Külpol

De 2023 áprilisában végleg szakít a nukleáris energiára építő áramtermeléssel, új fűtőelemeket már nem rendelnek, és a két utolsó erőművet is leállítják.

Az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében az idei év vége helyett 2023 áprilisában zárják be a két utolsó atomerőművet Németországban – jelentették be hétfőn Berlinben.

Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter a villamosenergia-átviteli hálózatot üzemeltető vállalatok vezetőivel az úgynevezett ellátási terheléspróba eredményeiről tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy nagyon magas szintű az ellátásbiztonság, amit az is mutat, hogy Németország energiaexportőr.

Az utóbbi hónapok piaci és időjárási fejleményei alapján viszont nem lehet kizárni, hogy télen vészhelyzet keletkezik, ezért elővigyázatosságból a még működő három atomerőmű közül csak egyet állítanak le az év végén, és kettőt készenléti üzemmódban tartanak tavaszig.

Azonban

2023 áprilisában Németország végleg szakít a nukleáris energiára építő áramtermeléssel, új fűtőelemeket már nem rendelnek és a két utolsó erőművet is leállítják

– mondta a Zöldek politikusa.

Aláhúzta, hogy Németország kitart az úgynevezett energiapolitikai fordulat mellett, vagyis felhagy az atomenergia használatával, mert a technológia vállalhatatlanul kockázatos, a radioaktív hulladék kezelése pedig több nemzedéket sújtó teher. Hozzátette, a franciaországi atomerőművek üzemeltetése körüli nehézségek is azt jelzik, hogy Németország "okosan döntött".

Robert Habeck szólt a földgázellátási helyzetről is, kiemelve, hogy Moszkva folyamatosan "valótlanságokat" állít az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezeték műszaki állapotáról. Mint mondta, a szövetségi kormány tovább dolgozik az orosz földgázimport-függőség felszámolásán, és jól áll ezzel a munkával.

A villamosenergia-átviteli hálózat teljesítményét különböző szélsőséges helyzetekben – elméleti szinten – vizsgáló terheléspróba eredményei alapján az ország északnyugati részén, Alsó-Szászországban működő Emsland atomerőművet állítják le december 31-én. Készenléti üzemmódra két déli atomerőművet, a Baden-Württemberg tartományi Neckarwestheim 2 és a bajorországi Isar 2 atomerőművet állítják át.

Németországban a japán fukusimai atomerőmű 2011-es balesete után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis bő tíz év alatt – 2022 végéig – leállítják mind a 17 atomerőművet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.