Németország elhalasztja a két utolsó atomerőműve bezárását

Külpol

De 2023 áprilisában végleg szakít a nukleáris energiára építő áramtermeléssel, új fűtőelemeket már nem rendelnek, és a két utolsó erőművet is leállítják.

Az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében az idei év vége helyett 2023 áprilisában zárják be a két utolsó atomerőművet Németországban – jelentették be hétfőn Berlinben.

Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter a villamosenergia-átviteli hálózatot üzemeltető vállalatok vezetőivel az úgynevezett ellátási terheléspróba eredményeiről tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy nagyon magas szintű az ellátásbiztonság, amit az is mutat, hogy Németország energiaexportőr.

Az utóbbi hónapok piaci és időjárási fejleményei alapján viszont nem lehet kizárni, hogy télen vészhelyzet keletkezik, ezért elővigyázatosságból a még működő három atomerőmű közül csak egyet állítanak le az év végén, és kettőt készenléti üzemmódban tartanak tavaszig.

Azonban

2023 áprilisában Németország végleg szakít a nukleáris energiára építő áramtermeléssel, új fűtőelemeket már nem rendelnek és a két utolsó erőművet is leállítják

– mondta a Zöldek politikusa.

Aláhúzta, hogy Németország kitart az úgynevezett energiapolitikai fordulat mellett, vagyis felhagy az atomenergia használatával, mert a technológia vállalhatatlanul kockázatos, a radioaktív hulladék kezelése pedig több nemzedéket sújtó teher. Hozzátette, a franciaországi atomerőművek üzemeltetése körüli nehézségek is azt jelzik, hogy Németország "okosan döntött".

Robert Habeck szólt a földgázellátási helyzetről is, kiemelve, hogy Moszkva folyamatosan "valótlanságokat" állít az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezeték műszaki állapotáról. Mint mondta, a szövetségi kormány tovább dolgozik az orosz földgázimport-függőség felszámolásán, és jól áll ezzel a munkával.

A villamosenergia-átviteli hálózat teljesítményét különböző szélsőséges helyzetekben – elméleti szinten – vizsgáló terheléspróba eredményei alapján az ország északnyugati részén, Alsó-Szászországban működő Emsland atomerőművet állítják le december 31-én. Készenléti üzemmódra két déli atomerőművet, a Baden-Württemberg tartományi Neckarwestheim 2 és a bajorországi Isar 2 atomerőművet állítják át.

Németországban a japán fukusimai atomerőmű 2011-es balesete után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis bő tíz év alatt – 2022 végéig – leállítják mind a 17 atomerőművet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.