Népszavazások az uniós alkotmányról: Spanyol vigasz

  • Takács Krisztina
  • 2005. február 24.

Külpol

A múlt hét végén a spanyolok igent mondtak az Európai Unió alkotmányára. A következõ másfél évben még kilenc tagországban tartanak népszavazást ugyanerrõl. A tét nagyobb, mint gondolnánk.

Az igen végül szerény, alig 40 százalékos részvétel mellett, de 70 százalékos többséggel nyert, s az alkotmány barátai most abban bíznak: a spanyol referendum pozitív láncreakciót indít el, és a többi tagállam polgárai is bizalmukkal tüntetik ki a hosszú éveken át formálódó dokumentumot. Fennáll a veszély ugyanis, hogy ha valahol elbukik az alapokmány, az unió politikai válságba sodródik. A mostani állás szerint tizenöt tagállamban határoztak úgy, hogy a döntést a nemzeti parlamentre bízzák (Litvánia, Szlovénia és Magyarország már ratifikálta az alkotmányt). Megegyeznek a vélemények arról, hogy a huszonöt tagországból huszonkettõben a döntés sima ügy lesz. A három húzós hely - Csehország, Lengyelország és Anglia - miatt azonban már most izzad a szorosabb integráció híveinek tenyere.

Csehországban és Lengyelországban a népszavazás kimenetele bizonytalan: de az igen legalább nem zárható ki teljes bizonyossággal. Justus Schönlau, a brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központjának kutatója szerint az új tagállamok politikusai is kezdik felismerni: a csatlakozásért hozott többévnyi áldozat után végre az elõnyök, így az anyagi források is elérhetõvé váltak. Ez pedig még a leginkább euroszkeptikus új tagállam, Lengyelország lakói számára is tetszetõssé teheti az alkotmányt. Az Egyesült Királyság sokkal rázósabb hely: egyelõre minden jel arra mutat, hogy ott elvérzik az EU-projekt. Tony Blairnek - vagy az utódjának - gigászi küzdelmet kell majd vívnia az euroszkeptikus sajtóval és az alkotmányt szándékosan kiforgató konzervatív párttal, hogy lenyelesse honfitársaival a gombócot.

Lesz maga juszt is az enyém

De mi történik, ha valamelyik tagországban nemmel szavaznak majd? "Erre pillanatnyilag még senki nem tudja a pontos választ - mondja Schönlau. Még nem fordult elõ az unió történetében, hogy ugyanarról a kérdésrõl tíz országban népszavazzanak. Korábban csak egy-egy tagországban tartottak referendumot valamely uniós kérdésrõl. Ha a nemek nyertek, kisvártatva megismételték a szavazást, és a következõ körben többnyire sikerült kisajtolni az igen többségét. Most viszont más a helyzet. Nagyon szigorúan véve, ha egy államban elbukik a dolog, akkor a többi huszonnégy országban sem lesz belõle semmi." A politológus Schönlau szerint csekély az esély arra, hogy újraszövegeznék az alapdokumentumot. Annak viszont fennáll az elméleti lehetõsége, hogy a kerékkötõkkel megalkusznak, és a ratifikálásért cserébe bizonyos részek nem lesznek kötelezõ érvényûek az adott tagország számára.

Schönlau szerint amúgy sem eszik olyan forrón a kását: nem és nem között is van különbség. Nem mindegy, hogy hol és hányan állnak ellen. Ha egy kisebb és kevésbé befolyásos országban gyõz a nem, újabb referendumot lehet kiírni - már ha nem a szavazók túlnyomó többsége, hanem mondjuk csak a fele ellenzi az alkotmányt. Ám ha egy olyan ország utasítja el az alapokmányt, mint Franciaország, akkor a mostani tervezetre keresztet lehet vetni; ha pedig az Egyesült Királyság int be, akkor a szigetország uniós tagságára lehet földet szórni. Ez persze általában igaz mindegyik nyakaskodó országra: ha a nem valóban nemet jelent, akkor az adott kormánynak ajánlatos mélyen magába néznie, és újragondolnia a kapcsolatát az EU-val; ami akár a könnyes búcsút is jelentheti.

Az eurokraták haja attól is égnek áll, hogy minden országban mást és mást kifogásolnak a tervezetben. Az angolok szerint a szöveg túlerõlteti az európai integrációt; a franciáknak viszont az fáj, hogy nem áll ki eléggé az egyesülés mellett. A lengyelek szemét leginkább a Teremtõ és a kereszténység felemlegetésének hiánya szúrja. A kifogások lajstroma kifogyhatatlan. Megoldás viszont annál kevésbé mutatkozik, hiszen az egyik országban eszközölt szövegmódosítás további átszövegezésre kötelezné azokat a tagállamokat, ahol már ratifikálták az elsõ verziót. Véget nem érõ folyamat indulna így el.

Jo Leinen, az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának német szocialista elnöke szerint a tervezet elfogadása elengedhetetlen fel-tétele a demokratikusan és átláthatóan mûködõ, mindenki számára érthetõ Európai Uniónak. Ez a kulcsa annak, hogy az európai polgárok tényle-gesen részt vegyenek a szövetség életében, és az unió maga is cselekvõképesebbé váljon. A nem az alkotmányra egyet jelent a demokratikus és erõs Európára mondott nemmel - mondja Leinen. Az alkotmány ellenzõi viszont úgy vélik, az unió az okmánnyal szabad kezet kapna a nemzeti szuverenitást jelentõ ügyekben, a szociálpolitikában, a bevándorlás- és menekültügyben, az igazságügyben, a védelmi és a külpolitikában.

Giovanni Grevi, az Európai Politikai Központ kutatási társigazgatója szerint az alkotmány egyszerre szupranacionális, transznacionális és kormányok közötti. Új perspektívákat adhat, s lehetõséget arra, hogy az unió a világpolitikában meghatározó szerepet töltsön be. Tévedés azt gondolni - teszi hozzá Grevi -, hogy az alkotmánnyal a nemzeti identitás és az unió között kéne dönteni. A választás sokkal inkább abban áll, hogy az európai szövetség polgárai vajon cselekvõ és meghatározó politikai egységgé akarják-e formálni az uniót, vagy az elkövetkezõ évtizedek világeseményeinek passzív szemlélõi lesznek.

Takács Krisztina

(Brüsszel)

Népszavazások az alkotmányról

Hollandia 2005. június-szeptember

Franciaország 2005. június

Luxemburg 2005. július 10.

Dánia 2005. õsz

Portugália 2006

Lengyelország 2005. õsz/2006. tavasz

Írország 2006

Nagy-Britannia 2006. március-június

Csehország 2006. június (talán)

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.