Nyolc embert ítéltek el a lefejezett párizsi tanár ügyében

  • narancs.hu
  • 2024. december 22.

Külpol

Súlyos gyűlöletkampány és egy hazugság vezetett Samuel Paty brutális meggyilkolásához.

Összesen nyolc embert ítéltek el a négy évvel ezelőtt Párizsban meggyilkolt tanár, Samuel Paty ügyében – írja a Guardian. A vádlottak közül van, aki csak 18 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott, de egy másik vádlott 16 évre megy börtönbe.

Az elítélteket többek között azzal vádolták, hogy segítették a tanárt lefejező 18 éves csecsen iszlamista Abdoullakh Anzorovot, akit a rendőrök a gyilkosság helyszínén lelőttek, másoknak viszont gyűlöletkampányban való részvétel miatt kell bűnhődnie. A tárgyalás természetesen óriási figyelmet kapott Franciaországban: több mint 500 fős tömeg előtt tartották, és a bekiabálások miatt többször is félbe kellett szakítani. A meggyilkolt Paty családja csalódottságát fejezte ki,mivel a nyolc vádlottból négynek enyhítették a büntetését az ügyészség kérésére. 

A 47 éves tanár meggyilkolásához az a gyűlöletkampány vezetett, ami azt követően indult ellene, hogy az egyik, a szólásszabadságról szóló óráján Mohamed prófétát ábrázoló képregényeket mutatott osztályának. Az egyik felbujtó Paty tanítványának az apja, Brahim Chnina volt, akinek a lánya azt mondta, hogy kiküldték az óráról, amelyeken a karikatúrákat bemutatta a tanár. Az apa ezután a tanárnak, valamint ismerőseinek is üzeneteket küldött, amelyekben elítélően írt Patyról, és az elbocsátását követelte. Később kiderült, hogy a lány hazudott apjának, és valójában be sem ment az órára. Chninat 10 éves börtönbüntetésre ítélte a bíróság.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.