Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára hétfőn, a szövetséges országok madridi csúcstalálkozója előtti Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót. Ezen azt mondta, hogy a szövetségesek várhatóan az új biztonsági helyzethez alkalmazkodó stratégiai koncepciót fogadnak el, amely Oroszországot tekinti a legközvetlenebb fenyegetésnek, és foglalkozik a Kína által jelentett biztonsági kihívásokkal is.
Arról is beszélt, hogy a csúcstalálkozón megegyeznek egymilliárd euró költségvetésű NATO Innovációs Alap létrehozásáról, amely a kettős felhasználású új technológiákba történő beruházást szolgálja. Ezenkívül várhatóan Ukrajnának nyújtandó katonai segítségnyújtási csomagról is megállapodnak.
A csúcson előrelépést szeretnének elérni Finnország és Svédország történelmi jelentőségű NATO-tagsági kérelmével kapcsolatban is, a szövetség valamennyi tagállamának aggályait figyelembe véve.
Azonban ami ennél is fontosabb:
A NATO jóval 300 ezer fő fölé emeli magas készültségi katonai erőinek létszámát, hogy kezelni tudja az Oroszország által jelentett biztonsági kihívásokat
- jelentette ki Stoltenberg.
"Megerősítjük azt a képességünket is, hogy konfliktus esetén több, előre telepített katonai felszereléssel, légvédelemmel tudjunk reagálni" - tette hozzá. Mint mondta, ennek keretében, többek között, megerősített parancsnokságra, korszerűsített védelmi tervekre lesz szükség.
Mindez védelmünk legnagyobb átalakítását jelenti a hidegháború óta
- tette hozzá a főtitkár. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek megvalósításához, több beruházásra lesz szükség. A hétfőn közzétett nemzeti védelmi költségvetéssel kapcsolatos jelentésre hivatkozva elmondta:
- az utóbbi nyolc évben emelkednek az európai szövetségesek védelmi kiadásai,
- kilenc ország érte el, vagy haladta meg a hazai össztermék 2 százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimumot,
- továbbá tizenkilenc szövetséges ország várhatóan 2024-ig eléri ezt a célt.
Ezért a kétszázalékos arányt Stoltenberg szerint egyre inkább nem felső, hanem alsó határnak kell tekinteni.
