Az Európai Uniónak (EU) a következő hat hónapban súlyos kérdésekkel kell szembenéznie, de szerencse, hogy ebben az időszakban éppen Szlovénia adja az EU tanácsának elnökségét – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Ljubljanában, a visegrádi csoportot (V4) alkotó országok (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia), valamint Szlovénia kormányfői szintű találkozóját követő sajtótájékoztatón. A tanácskozás fő témái között volt a koronavírus-járvány utáni helyzet, a gazdaság újraindítása, a migráció és a nyugat-balkáni helyzet.
A magyar kormányfő meggyőződése szerint a legfontosabb ügy a gazdaság újraindítása. Ehhez szerinte három dolog kell, beruházások, a biztonság és a piacok bővítése.
Orbán Viktor hangsúlyozta, beruházások akkor lesznek, ha nem emelik az adókat, ezeket inkább csökkenteni kell.
Hozzátette, biztonság akkor lesz, ha a bevándorlás és a migráció kérdésében továbbra is egységesen képviseljük határozott álláspontunkat, amely semmilyen szétosztási kvótát nem támogat. Szükség van a piacok bővítésére, ez pedig akkor lehetséges, ha a nyugat-balkáni országokat minél hamarabb felveszik az Európai Unióba, és ezzel az unió erejét növeljük.
„Magyarország a következő hónapokban mindent meg fog tenni, támogatni fogja a szlovén elnökséget, hogy az sikeres legyen” – jelentette ki, majd hozzátette, a közép-európai országok együttműködése nem elmélet, hanem gyakorlati valóság. A pandémia idején ezek az országok példásan segítették egymást. Szerencse, hogy ilyen nehéz 6 hónapban éppen Szlovénia adja az uniós elnökséget. Janez Jansa miniszterelnök már másodszor irányítja az elnökséget, és „miután az antikommunista klubhoz tartozik, történelmi horizontja is van az európai uniós kérdések megítéléséhez” – fogalmazott Orbán Viktor.
Két forrása van a migrációnak
Kérdésre válaszolva a miniszterelnök beszélt arról, hogy az Európa felé irányuló migrációnak két forrása van. Az egyik Ázsia, a másik pedig a szubszaharai régió, ezekben a helyzet egyre aggasztóbb. „Afganisztánból éppen kivonulunk, és a szubszaharai régióban is csökkentjük a katonai jelenlétet” – emelte ki. Szerinte ez nem jó politika, migrációs következményei lesznek. Mindenkinek fel kell készülnie egy Afganisztánból érkező migrációs hullámra. Úgy vélekedett, hogy a szlovén EU-elnökségnek ezeket a kérdéseket az unió működésének középpontjába kell állítania.
Kitért arra is, hogy az EU-nak a valóban fontos kérdésekkel kell foglalkozni, mint a pandémia, az újraindítás, a migráció. Úgy vélte, hogy az Európai Parlament (EP) például nem adekvát kérdésekkel foglalkozik, „jogállamisági dzsihádot” folytat. „Mi fontosnak tartjuk a rule-of-law (jogállamiság) kérdését, de az EP rule-of-law dzsihádot csinál, ezzel eltereli a valódi problémákról a figyelmet”, és a jogállamiságot nem lenne szabad politikai fegyverként használni, tette hozzá.
A miniszterelnök egy másik kérdés kapcsán rámutatott, hogy új európai helyzetben vagyunk. A kétezres évek közepén voltak az újonnan csatlakozók és a régi országok. Ma már van, ahol magas az államadósság, alacsony a gazdasági növekedés,
és a rengeteg migráns destabilizálja a biztonsági helyzetet,
illetve vannak, amelyek ellenőrzés alatt tartják az államadósságot, gyorsan növekednek, és megvédték magukat a migránsoktól, ezért stabilak. Közép-Európa is az utóbbi kategóriába tartozik, mondta. Szerinte Janez Jansának óriási feladata, hogy Európa e két, nagyon különböző részét összefogja. Szlovéniának mindazonáltal jó esélye van a különböző utakon haladó két rész egységesítésére, már csak azért is, mert a legnyugatibb közép-európai ország. Az Európai Parlament jogállamisági fellépése viszont a kormányfő szerint az egység ellen hat.
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
