Orbán is Párizsba utazott Jacques Delors búcsúztatójára

  • narancs.hu
  • 2024. január 5.

Külpol

Emmanuel Macron szerint a „nehéz, akadályokkal teli út” az Európai Bizottság korábbi elnökének halála után folytatódik.

Jacques Delors valóban kibékítette Franciaországot Európával és Európát a saját jövőjével – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő az Európai Bizottság volt francia elnökének állami búcsúztatásán pénteken Párizsban.

„Jacques Delors mindig a megbékélésért dolgozott, alternatívákat keresett, hidakat épített”

– fogalmazott a francia elnök az Invalidusok díszudvarán rendezett ünnepélyes gyászszertartáson, amelyen az MTI tudósítása szerint számos európai vezető, valamint és állam- és kormányfő, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is jelen volt.

 
 
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök kezet fog Emmanuel Macron francia államfővel Jacques Delors, az Európai Bizottság korábbi elnökének búcsúztatási szertartásán a párizsi Invalidusok dómja díszudvarán 2024. január 5-én.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán 

Jacques Delors szocialista politikus 98 éves korában hunyt el december 27-én. Tíz éven át, 1985 és 1995 között állt az uniós végrehajtó testület élén, és egybehangzó vélemények szerint kulcsfontosságú szerepet töltött be az euró létrehozásában és az Európai Unió mai formájának kialakításában. „Jacques Delors lépésről lépésre hozzájárult Európa mai arculatának kialakításához” –jelentette ki Emmanuel Macron, megemlékezve az euró atyjáról, aki az Európai Bizottság vezetőjeként létrehozta az egységes piacot, kezdeményezte a schengeni megállapodások aláírását, elindította az Erasmus programot, megreformálta a közös agrárpolitikát. A francia elnök szerint Jacques Delors halála után is folytatódik az általa megkezdett út.

„Egy nehéz út, akadályokkal teli út, messze a könnyedségtől és a látszatmegoldásoktól, mindig egyensúlyozva, megtartva a nemzetet és Európát, a gazdasági erőt és a társadalmi igazságosságot, a valóságot és az eszményt.”

Emmanuel Macron megemlékezett Delors franciaországi belpolitikai tevékenységéről is: a későbbi európai bizottsági elnök Francois Mitterrand néhai baloldali elnök első kormányában, 1981–1984 között gazdasági miniszter volt, ebben a minőségében pedig „kibékítette a kormányzati szocializmust a piaccal, a franciákat pedig a gazdasággal”. Az államfő gyászbeszédét követően a Marseillaise, a francia himnusz, majd az Örömóda, Európa himnusza csendült fel az Invalidusok díszudvarán.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.