Orbán az uniós bíróság ítéletéről: Azért ítélték el Magyarországot, mert megvédte a magyar családokat

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 13.

Belpol

A miniszterelnök péntek reggel a gazdasági semlegességről, kiemelkedő béremelésről és történelmi rekordnak számító turisztikai számokról beszélt.

Közel két hónap szünet után Orbán Viktor ismét „interjút” adott a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában. 

Indításként a miniszterelnök arról beszél, meg kell barátkozni a gazdasági semlegesség kifejezéssel – erről egyébként már Kötcsén is beszélt. A péntek reggeli nyilatkozatot szemléző Telex összefoglalója szerint Orbán ezután arról beszélt, hogy az elmúlt hét legizgalmasabb nemzetközi eseménye intellektuális szempontból az, hogy az Európai Központi Bank korábbi elnöke, illetve korábbi olasz miniszterelnök az EU felkérésére elkészített egy nagyszabású tanulmányt, mely azt mondja, hogy nagy baj van, ha gazdaságilag így marad a helyzet, „Európa lemarad, mint a borravaló.”

Világrendszerváltás, Ázsia felemelkedése egy létező tény, erről ír a korábbi elnök, aki szerint többféleképp lehet reagálni: be lehet nevezni a versenybe, „edzünk” vagy „diszkvalifikáljuk” az ellenfelet, tehát „verseny nélkül blokkosodunk” – magyarázta Orbán. Az unió a blokkosodás felé hajlik, de szerinte Magyarország számára a blokkosodás tragédia lenne, ahogy az volt a szovjet blokkosodás is. Egy hasonló helyzetben ugyanis szerinte jelentéktelen szereplőjévé válnánk a gazdasági versenynek, ezért az ország érdekeit a gazdasági semlegesség szolgálja a legjobban.

A kínai beruházásokat ért politikai támadásokra a kormányfő úgy reagált, támogatásokat kell szerezni. Elmondása szerint tárgyalt autógyártók vezetőivel, és kérdezte őket az EU-s büntetővámról, amit a kínai gyártású elektromos autók miatt szabtak ki. Orbán szerint azt mondták neki, hogy nem értenek egyet vele, mert versenyezni akarnak. Az Európai Bíróság árstopos ítéletéről azt mondta,

azért ítélték el Magyarországot, mert meg akarta védeni a magyar családokat.

A magyar gazdaság helyzetéről Orbán azt mondta, szerinte „a föllendülés küszöbén áll”. Szerinte a magyar beruházási mutató jobb, mint az uniós átlag, és a fogyasztással ugyanez a helyzet. A miniszterelnök kiemelkedő béremelésről és történelmi rekordnak számító turisztikai számokról beszélt, amelyek szerinte bizakodásra adnak okot. A jó kilátásokat egy dolog tudja szerinte keresztülhúzni: a háború.

„Ha a nyugati országokat most nem számolom, és ránézek a térképre, akkor csak békepárti országokat látok” – mondta arról, hogy ki akarták mozdítani Európát a „háborúpártiságból”. Orbán úgy fogalmazott:

Nem a harctéren kell keresni a megoldást, „mindegy, eredetileg kinek mi volt a célja”.

Azzal kapcsolatban, hogy a solingeni késelést követően Németország fél évre visszaállítja a határellenőrzést, a magyar miniszterelnök azt mondta: „Minden elismerésem a német kancelláré, már csak hivatali tiszteletadás okán is, de a kancellár nem magától jutott erre a következtetésre, hanem mert migránsok megkéseltek néhány békés állampolgárt az utcán.” Szerinte Magyarországot sem megbüntetni kell, hanem oda kell adni neki a pénzt, amiért megvédi a határokat.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.