Orbán az uniós bíróság ítéletéről: Azért ítélték el Magyarországot, mert megvédte a magyar családokat

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 13.

Belpol

A miniszterelnök péntek reggel a gazdasági semlegességről, kiemelkedő béremelésről és történelmi rekordnak számító turisztikai számokról beszélt.

Közel két hónap szünet után Orbán Viktor ismét „interjút” adott a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában. 

Indításként a miniszterelnök arról beszél, meg kell barátkozni a gazdasági semlegesség kifejezéssel – erről egyébként már Kötcsén is beszélt. A péntek reggeli nyilatkozatot szemléző Telex összefoglalója szerint Orbán ezután arról beszélt, hogy az elmúlt hét legizgalmasabb nemzetközi eseménye intellektuális szempontból az, hogy az Európai Központi Bank korábbi elnöke, illetve korábbi olasz miniszterelnök az EU felkérésére elkészített egy nagyszabású tanulmányt, mely azt mondja, hogy nagy baj van, ha gazdaságilag így marad a helyzet, „Európa lemarad, mint a borravaló.”

Világrendszerváltás, Ázsia felemelkedése egy létező tény, erről ír a korábbi elnök, aki szerint többféleképp lehet reagálni: be lehet nevezni a versenybe, „edzünk” vagy „diszkvalifikáljuk” az ellenfelet, tehát „verseny nélkül blokkosodunk” – magyarázta Orbán. Az unió a blokkosodás felé hajlik, de szerinte Magyarország számára a blokkosodás tragédia lenne, ahogy az volt a szovjet blokkosodás is. Egy hasonló helyzetben ugyanis szerinte jelentéktelen szereplőjévé válnánk a gazdasági versenynek, ezért az ország érdekeit a gazdasági semlegesség szolgálja a legjobban.

A kínai beruházásokat ért politikai támadásokra a kormányfő úgy reagált, támogatásokat kell szerezni. Elmondása szerint tárgyalt autógyártók vezetőivel, és kérdezte őket az EU-s büntetővámról, amit a kínai gyártású elektromos autók miatt szabtak ki. Orbán szerint azt mondták neki, hogy nem értenek egyet vele, mert versenyezni akarnak. Az Európai Bíróság árstopos ítéletéről azt mondta,

azért ítélték el Magyarországot, mert meg akarta védeni a magyar családokat.

A magyar gazdaság helyzetéről Orbán azt mondta, szerinte „a föllendülés küszöbén áll”. Szerinte a magyar beruházási mutató jobb, mint az uniós átlag, és a fogyasztással ugyanez a helyzet. A miniszterelnök kiemelkedő béremelésről és történelmi rekordnak számító turisztikai számokról beszélt, amelyek szerinte bizakodásra adnak okot. A jó kilátásokat egy dolog tudja szerinte keresztülhúzni: a háború.

„Ha a nyugati országokat most nem számolom, és ránézek a térképre, akkor csak békepárti országokat látok” – mondta arról, hogy ki akarták mozdítani Európát a „háborúpártiságból”. Orbán úgy fogalmazott:

Nem a harctéren kell keresni a megoldást, „mindegy, eredetileg kinek mi volt a célja”.

Azzal kapcsolatban, hogy a solingeni késelést követően Németország fél évre visszaállítja a határellenőrzést, a magyar miniszterelnök azt mondta: „Minden elismerésem a német kancelláré, már csak hivatali tiszteletadás okán is, de a kancellár nem magától jutott erre a következtetésre, hanem mert migránsok megkéseltek néhány békés állampolgárt az utcán.” Szerinte Magyarországot sem megbüntetni kell, hanem oda kell adni neki a pénzt, amiért megvédi a határokat.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.