Pegasus-ügy: Az izraeli főügyész már másnap vizsgálatot indított, miután kiderült, hogy civilek telefonját is feltörték

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. január 21.

Külpol

Úgy tűnik, sikerült gyorsan döntenie arról, hogy a visszaélés nem maradhat feltáratlan.

Aviháj Mandelblit izraeli főügyész vizsgálatot indíttat a rendőrség ellen, miután sajtójelentések szerint a hatóság feltörte izraeli civilek telefonját, és megfigyelte őket az NSO Group Pegasus nevű kémprogramjával - erről a The Times of Israel hírportál számolt be.

A főügyész a vizsgálatot azután rendelte el, hogy  csütörtökön, a Kalkaliszt című újság arról írt, hogy a rendőrség célba vett a kémprogrammal olyan aktivistát, akit semmilyen bűncselekménnyel nem gyanúsítottak meg. A lap szerint a célbavett személyrőlolyen  potenciálisan kellemetlen személyes információkat gyűjtöttek, amelyeket aztán "támpontként" használhatak volna fel - nyilvánosságra hozatalával zsarolva az illetőt - egy esetleges jövőbeli nyomozásnál.

A megfigyeléseket vizsgáló bizottságot Amit Marari, a főügyész helyettese vezeti majd, a főügyész pedig felszólította Kobi Sabtaj izraeli rendőrfőkapitányt, hogy adja át a 2020-2021-es telefon-lehallgatásra vonatkozó összes parancsot.

A Kalkaliszt című gazdasági lap kedden először arról számolt be, hogy a rendőrség jogi kiskaput kihasználva évek óta széles körben használja teljes titokban, bírósági ellenőrzés nélkül a Pegasus kémprogramot bűncselekmények elkövetésével nem gyanúsított izraeli civilek ellen. Megfigyelték a Benjámin Netanjahu akkori kormányfő elleni mozgalom vezetőit, valamint korrupciógyanús polgármestereket és más gyanúsnak vélt személyeket - állította a lap. A rendőrség először teljesen alaptalannak nevezte a vádakat, de elismerte, hogy használta a Pegasust és más, hasonló nyomkövető kémprogramokat. 

Magyarországon Kósa Lajos ismerte el november negyedikén, hogy a Belügyminisztérium vásárolta meg a kémszoftvert, de nyomozás azóta sem indult az ügyben, annak ellenére, hogy több  magyar újságíró, politikus, jogvédő neve is szerepelt a programmal megcélzottak listáján. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.