Peking is hajlandó fenntartani a kapcsolatot az új afgán kormánnyal

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 8.

Külpol

Egyre több külföldi hatalom reagál az átmeneti tálib kormány megalakulásának keddi hírére.

Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő egy szerdai sajtótájékoztatón jelentette be Pekingben, hogy a kínai vezetés kész fenntartani a kommunikációt Afganisztán újonnan megalakult tálib kormányával – számol be róla az MTI. A szóvivő kérdésre válaszolva rámutatott: a kabuli kabinet megalakítása elkerülhetetlen lépés volt az ázsiai ország újjáépítése érdekében. Kína tiszteletben tartja Afganisztán szuverenitását, függetlenségét és területi egységét – hangsúlyozta Vang.

Ahogy az eseményen fogalmaztak, a tálibok augusztusi hatalomátvételét követően Peking nyílt és befogadó kormány megalakítását szorgalmazta.

„Reméljük, hogy az új afganisztáni hatóságok mindenféle etnikumot és csoportot meghallgatnak, hogy eleget tudjanak tenni népük vágyainak és a nemzetközi közösség elvárásainak” - tette hozzá a szóvivő.

Amint arról korábban beszámoltunk, több nyugati országhoz hasonlóan Nagy Britannia is óvatosan közelíti meg a tálib vezetéssel való kapcsolattartás kérdését. Dominic Raab brit külügyminiszter hétfőn Vang Ven-pinhez hasonlóan úgy fogalmazott: a brit kormány nem ismeri el az Afganisztánban hatalomra jutott tálib vezetést, de a „kapcsolattartásra” készen áll.

A tálibok átmeneti kormánya Hasszán Ahund molla ügyvivő miniszterelnök vezetésével kedden alakult meg. Médiaértesülések szerint Ahund a radikálisok egyik kevésbé ismert vezetője, aki vélhetően a rivális tálib frakciók közötti kompromisszumos megoldásként került a kormányfői tisztségbe. A kandahári születésű Ahund a tálib mozgalom alapítóinak egyike, és a tálibok elhunyt társalapítója, Omár molla közeli szövetségese volt. Ahund húsz éven át a tálibok vezetőségi tanácsának, a rehbari súrának volt a vezetője. A tálibok legutóbbi uralma idején - 1996 és 2001 között - külügyminiszter és kormányfőhelyettes volt Mohammad Rabbáni Ahund molla kormányában, 2001-ben pedig a minisztertanács alelnöke lett.

Hasszán Ahund molla az ENSZ terroristákat számon tartó listáján is szerepel.

Egyelőre nem tudni, hogy az ügyvivő kormány megbízatása meddig szól, és lesznek-e választások.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.