Több ezer ember vonult utcára Minkszben tavaly augusztusban, miután az előzetes felmérések dacára azt hozták ki, hogy az elnökválasztáson Alekszandr Lukasenka elsöprő, közel 80 százalékos győzelmet aratott. A tüntetők csalást kiáltva nem fogadták el az eredményt. Bár az országban Lukasenka 1994 óta tartó elnöksége során többször voltak választások utáni megmozdulások, 2020-ban elszabadult a pokol: a hatóságok rendkívül erőszakos fellépése, több ezer ember megverése, elhurcolása, bebörtönzése és megkínzása ellenére demonstrálók tízezrei tartottak ki egészen novemberig.
A fehéroroszországi állami erőszakhoz hasonló események a posztszovjet térségben nem ritkák. A kétezres években lezajlott ún. színes forradalmak meghatározták a régió politikáját; rávilágítottak arra, hogy nagy létszámú tüntetésekkel meg lehet buktatni autoriter rezsimeket – magyarázza Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont, Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa. Ez történt 2003-ban Grúziában, 2004-ben Ukrajnában és 2005-ben Kirgizisztánban is. Abban az évben Üzbegisztánban is volt egy sikertelen kísérlet, amely utóbb andizsáni mészárlásként vonult be a történelembe (a hatóságok figyelmeztetés nélkül a tömegbe lőttek). 2009-ben Moldovában voltak nagy tüntetések, a parlament épülete is lángba borult. A 2013–2014-es ukrajnai nagy tüntetéshullám azzal indult, hogy a kormány nem írta alá az Európai Unióval a társulási szerződést, ami miatt egyetemisták kezdtek a kijevi Majdan téren demonstrálni. A rájuk küldött rohamrendőrök nagyon megverték őket, mire másnap több mint 100 ezer ember vonult az utcákra. Az elhúzódó tiltakozásokat a rendszer nem tudta kezelni, Janukovics elnök februárban távozott a hatalomból.
A színes forradalmakból nemcsak a belaruszok, hanem – és főleg – az oroszok tanultak: a nagy tüntetések veszélyesek, mert megbuktathatják a regnáló hatalmat. Lukasenkának a megváltást az orosz beavatkozás hozta el: az oroszok átvették a belarusz állami televízió feletti irányítást, Lukasenka személyi védelmét oroszokkal látták el (az elnök ugyanis már nem bízott a saját rendőrségében), továbbá nagy mennyiségű tömegkezelési eszköz, gumilövedék, könnygáz érkezett az országba. Az orosz nemzeti gárda (a Roszgvargyija) felvonult a határon, illetve meg nem erősített információk szerint különleges ügynökök épültek be a belarusz rendőrségbe.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
