Putyint éltetve kérte szabadlábra helyezését a neonáci tömeggyilkos

  • narancs.hu
  • 2024. november 19.

Külpol

Anders Breivik Z betűvel a fején jelent meg a bíróságon.

Anders Breivik, a bebörtönzött norvég neonáci tömeggyilkos a bíróság előtt arról beszélt, támadásai „szükségesek” voltak – írja a Reuters tudósítása alapján a 444.hu.

Anders Breivik, aki Norvégia legsúlyosabb, békeidőben elkövetett merényletében 77 embert ölt meg – előbb nyolc embert autóbombával Oslóban, majd 69 embert, többségükben tinédzsereket a norvég Munkáspárt ifjúsági táborában –, kedden ismét idő előtti szabadlábra helyezését kérte. Ez volt a második kísérlete a feltételes szabadlábra helyezésre, miután a 21 éves – a bűntette idején maximálisan kiszabható – büntetésből 13 évet már letöltött.

A Reuters szerint a bíróság előtt tett 45 perces, „gyakran elkalandozó” vallomásában röviden megbánását fejezte ki tettei miatt, majd panaszkodott, hogy a börtönben „úgy bántak vele, mint egy állattal”, végül arról beszélt, hogy amennyiben szabadlábra kerülne, tárgyalásokat folytatna az állammal, hogy szélsőjobboldali támogatói hagyjanak fel a társadalom elleni támadásaikkal. „Az utolsó esélyt adom erre” – mondta a tömeggyilkos,

aki a bírósági meghallgatásra úgy érkezett, hogy leborotvált fejének mindkét oldalán Z alakban hagyta meg a haját.

A Z betű az oroszok Ukrajna elleni háborújának támogatását jelképezi. Breivik kedden úgy jellemezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, mint „az európaiak első számú védelmezőjét világszerte”. A mostani tárgyalása abban a szigorúan őrzött börtönben zajlik, ahol fogva tartják. A per decemberben folytatódik.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.