Kedd délelőtt Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta, hogy 18 millió euró értékben az EU kedvezményes hitelt nyújtson Ukrajnának. Egyedül a magyar kormány emelt vétót, a többi 26 ország egyetértett a javaslattal.
Rácz András Oroszország-szakértő a Facebookon reagált a hírre. Azt írta, ez az első eset, hogy a magyar kormány nem csak fenyegetőzött és időt húzott a vétóval, hanem meg is lépte azt, de több súlyos probléma is van ezzel.
Egyrészt „ez a vétó teljesen elhibázott olyan értelemben, hogy egyszerűen nem elég erős. Ez a vétó ugyanis valójában nem fogja megakadályozni, hogy Ukrajna uniós pénzhez jusson.” Így azonban „a magyar kormány úgy vonja magára a vétó minden politikai és erkölcsi költségét, hogy valójában még csak stratégiai kárt sem tud okozni vele, hiszen nem tudja megakadályozni, hogy Ukrajna uniós pénzhez jusson”. Ez a vétó a szakértő szerint nem marad következmények nélkül: „most, amikor zajlik a jogállamisági eljárás és euromilliárdok sorsa a tét, [nem] az a felelős magatartás, hogy belevétózunk az Ukrajnának szánt segélybe”.
Rácz szerint a vétó erkölcsileg is vállalhatatlan, ráadásul a kormány indoklása, hogy mi majd külön támogatjuk Ukrajnát, terelés: „egy bilaterális alapon adott hitel ugyanis teljesen másképp működik, mint egy össz-EUs hitel”. Az EU-s hitel jogállamisági és korrupcióellenes intézkedésekhez kötné az ukránoknak nyújtott hitelt, míg a magyar hitellel kapcsolatban épp attól tartanak, hogy azt a magyar kormány nyomásgyakorlásra használná, hogy „a kormányzathoz közelálló üzleti/politikai köröket hozzon helyzetbe Ukrajnában”.
Rácz szerint „a mai vétó a magyar külpolitika jelentős, korábban nem látott mélypontjának tekinthető”, amit legfeljebb december 15-én, az EU-s állam- és kormányfők tanácsán lehet majd korrigálni.
