Rakétatámadás ért egy gázai kórházat, százak halhattak meg

  • narancs.hu
  • 2023. október 18.

Külpol

A történtekért senki sem vállalta a felelősséget. Joe Biden így nem tárgyal Jordániában. Tüntetések voltak több közel-keleti városban.

Légicsapás érte a gázavárosi baptista Al-Ahli kórházat kedd este.

A gázai egészségügyi minisztérium szerint 500-an, egy másik gázai tisztviselő szerint 300-an halhattak meg, és rengeteg a sebesült. A kórház nemcsak sérültekkel volt tele, de több százan ode menekültek a bombázások elől isírja a BBC.

Izraeli-palesztin konfliktus

 
Orvos ül a gázai Al-Ahli baptista kórház udvarán, miután az épületet rakétatámadás érte
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber

A történteket senki sem vállalta magára. A gázai hatóságok szerint a légicsapást Izrael követte el. A baptista Al-Ahli kórház azok között volt, amiket Izrael korábban felszólított a kiürítésre. Az izraeli hadsereg szerint a Palesztin Iszlám Dzsihád saját meghibásodott rakétája okozta a robbanást.

Joe Biden izraeli látogatása előtt John Kirby Fehér Ház-szóvivő azt mondta: az izraeliek kategorikusan tagadják, hogy ők lennének a felelősek a gázai kórház elleni rakétacsapásért. Egyértelműen azt mondják, hogy nem ők voltak, mondta Kirby.

A kórházat ért csapást elítélte többek között a WHO (Egészségügyi Világszervezet) és az Orvosok Határok Nélkül. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár azt írta, elborzadt az eset miatt. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közölte: a civil lakosságot minden körülmények között védeni kell.

Izraeli-palesztin konfliktus

 
Letakart holttestek a gázai Al-Ahli baptista kórházban, miután az épületet rakétatámadás érte
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber  

Mahmúd Abbász palesztin elnök 3 napos gyászt hirdetett, és lemondta Jordániában tervezett találkozóját Joe Biden amerikai elnökkel. Jordánia lemondta a regionális csúcstalálkozót: a külügyminiszter szerint jelenleg nincs miről beszélni a háború megállításán kívül. Joe Biden így nem is utazik Jordániába, csak Izraelbe. Az amerikai elnök a tervek szerint ma megérkezik Izraelbe, hogy kifejezze szolidaritását, és megvitassa a háborús terveket az izraeli vezetéssel.

A kórházat ért támadás miatt több közel-keleti városban voltak tüntetések. Ciszjordániában több százan csaptak össze a hatóságokkal, Libanonban kövekkel dobálták az amerikai nagykövetséget. De tüntettek Törökországban és Jordániában is.

Libanonban a Hezbollah meghirdette a "harag napját".

Mindeközben az izraeli hadsereg arra szólította fel a gázai civileket, hogy menjenek délre. A hadsereg szerint délen humanitárius segélyt is kapnak, "a szükségleteknek megfelelően". Az elmúlt napokban már több százezer ember hagyta el otthonát a hadsereg felszólításai után.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.