Rászólt az orvos, mert magyarul nyugtatta a sztrókos beteget

  • narancs.hu
  • 2025. február 5.

Külpol

A kolozsvári eset miatt a hozzátartozó panaszt tett, a román mentőszolgálat vizsgálatot indít.

Rosszul lett vasárnap Kolozsváron egy 68 éves férfi, a család mentőt hívott hozzá, aztán olyan jelenet játszódott le, amelyről nem gondolták volna, hogy 2025-ben még megtörténhet – írja a Szabadság című romániai magyar hírportál. 

Az esetet az a nő mesélte el a lapnak, aki a mentőket hívta. Magyarul, az anyanyelvén igyekezett megnyugtatni az idős férfit, édesanyja barátját, hogy most már minden rendben lesz, megérkeztek a mentők, gondozásba veszik. A mentőorvos azonban rászólt a nőre, hogy beszéljen románul. A nő nem reagált, mert az adott helyzetben azt tartotta fontosnak, hogy a betegre koncentráljon mindenki. 

Amikor a nő a nagyot halló édesanyjának is magyarul kezdte magyarázni, hogy mi történik a barátjával, az orvos megint rendreutasító hangnemben szólította fel arra, hogy a román nyelvet használja. „A kezelőorvos ekkor is igen ingerülten szólt hozzám. Ekkor már jeleztem neki, hogy nem az orvosi ellátással kapcsolatos beszélgetés folyik” – idézte fel az esetet a nő. Az orvos ragaszkodott hozzá, hogy ez a tájékoztatás is román nyelven hangozzon el.  

A beteg ellátása ettől függetlenül kifogástalanul zajlott. A mentők az idős férfi cipőjének feladásában is segítettek. 

A nő a történtek miatt panaszt tett a Kolozs Megyei Mentőszolgálatnál. Azt írta, emberi, szociokulturális és jogi szempontból is elfogadhatatlan a mentőorvos viselkedése, és azt kéri, intézkedjen a mentőszolgálat annak érdekében, hogy ez ne forduljon elő többé „olyan városban, amelyben sok magyar anyanyelvű nyugdíjas él, illetve más nemzeti kisebbségek is, mint például a romák vagy pakisztáni, indiai vendégmunkások vagy akár ukrajnai háborús menekültek”. Azt is nyilatkozta a panaszos, hogy édesanyjának barátja már jobban érzi magát, és a kórházban, ahol kezelik, román, magyar és angol nyelvű tájékoztató feliratok is vannak. Mint mondta, emlékszik még az egykori kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar hivatali idejére, amikor még az utcán és a buszon is előfordultak ugyanilyen jelenetek.

Az ügyben jogi segítséget nyújt a családnak Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője, aki szintén hatósági intézkedést sürget, és szóvá fogja tenni az esetet a román parlament alsóházában. Vass Levente, az RMDSZ Maros megyei képviselője a történtekről azt mondta, „a húsz évvel ezelőtti helyzethez képest a román–magyar etnikumközi kapcsolatok nagyon sokat javultak, viszont még mindig vannak olyan emberek, mint a mentőszolgálat munkatársa. Ők azt gondolják, hogy nekünk, magyaroknak csak otthon, családi körben szabad használnunk az anyanyelvünket”.

A magyar portál megkérdezte az esetről a Kolozs Megyei Mentőszolgálat igazgatóját, Horia Simut, aki azt mondta, kivizsgálják az ügyet, és válaszolni fognak a panaszosnak. Őt úgy tájékoztatták, az orvos azért kérte, hogy a jelenlévők románul beszéljenek, hogy a beteg ellátása érdekében minden vele kapcsolatos információhoz hozzáférjen. 

(Címlapképünk illusztráció)

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.