Interjú

„Óriási bizalmi válság”

Sinkovics Norbert újságíró, az Újvidéki Egyetem oktatója a szerbiai tüntetésekről

Külpol

Tavaly november 1-jén leszakadt az újvidéki vasútállomás épületének egy része. A tra­gédia tizenöt halálos áldozatot követelt, és a gyászt a számonkérés igénye, majd a nyílt tiltakozás váltotta fel. A diákok átlátható igazságszolgáltatást és a korrupció számonkérését követelve lezárták az ország egyetemeit. Közben megbukott a kormány és Újvidék vezetése is. Szombaton és vasárnap hatalmas demonstrációt tartottak a városban.

Magyar Narancs: Az Újvidéki Egyetem média és kommunikáció tanszékén tanítasz, közben szabadúszó újságíróként is dolgozol. Lehetséges-e egyszerre résztvevőként és kívül­állóként figyelni mindazt, ami most történik Újvidéken és Szerbiában?

Sinkovics Norbert: Valóban igyekszem tudósítani is az eseményekről, de fontosabb, hogy benne vagyok abban a tanári csoportban, amelyik támogatja a diákokat. Azt le kell szögezni, hogy a megmozdulásokat a diákok szervezik, ehhez semmi köze sincs a tanári gárdának. Az oktatók ott segítenek, ahol a diá­kok ezt kérik tőlük, például önkénteskednek a vonulások biztosításánál, vagy az élelmezés logisztikáját szervezik.

MN: A hétvégi újvidéki demonstráció a hídfoglalásokkal és a belgrádi diákok menetével együtt nagyszabású megmozdulás volt. Mit szól ahhoz a város, hogy a belpolitikai elégedetlenség színpadává vált?

SN: Ez a tüntetés a hidak elfoglalásával és a diákmenettel együtt minden idők legnagyobb újvidéki tömegdemonstrációja volt. Még a 2000. október 5-i tömeget is felülmúlta a mostani, és akkor rezsimváltás lett a vége. A tüntetők mindhárom fő hidat lezárták délután háromtól hatig, majd a Szabadság hidat másnap hatig tartották blokád alatt. A Szabadság híd folytatása a Felszabadulás sugárút, ami egyenesen a vasútállomás leomlott épületéhez vezet – a helyszínnek egyértelmű szimbolikus jelentősége volt. De a praktikus szempont is számított. Ez a vonal ugyanis kettészeli a belvárost, tehát az egész napos blokád jórészt megbénította a közlekedést, átalakította a centrum bejárhatóságát, elérhetőségét.

MN: Újvidék a központ, de a tiltakozások országos szinten is zajlanak – mennyire fontos mindez Belgrádban vagy Kragujevacban?

SN: Ez országos elégedetlenségi hullám. Nagyjából hatvan állami egyetemi kar épületét vonták zárlat alá a diákok, köztük az összes belgrádi, kragujevaci vagy niši kart is. Az Újvidéki Egyetemnek tizennégy kara van, abból az összes újvidéki székhelyű intézmény zárlat alatt van, beleértve a rektorátus épületét is. Van egy kar Nagybecskereken, az is blokád alatt van, és a három szabadkai kar közül az egyik. Egy másik nincs ugyan lezárva, de a tizenöt perces tiltakozásokhoz csatlakoztak. Egy pedig, a magyar nyelvű tanítóképző kar, nem csatlakozott a tiltakozáshoz.

MN: Miért épp a magyar nyelvű kar nem érezte ennek szükségét?

SN: Az ottani hallgatói önkormányzat egy hónapja kiadott egy szűkszavú közleményt, miszerint támogatják ugyan a szerbiai egyetemisták követeléseit, de náluk nem lesz zárlat. Nyilván politikai okai vannak ennek. Alighanem a kar káderpolitikájára is komoly befolyása van a Vajdasági Magyarok Szövetségének, de hosszabb távú folyamat is meghúzódik a háttérben. A magyar közösség egyre inkább elszigetelődik Szerbia társadalmától. Kevesebb információt kap arról, hogy mi történik az országban, más forrásokat követnek, így sokszor ezeket az eseményeket nem is élik meg a sajátjukként. Ezt felerősíti, hogy a legtöbb magyar nyelvű médiaorgánum a Magyar Nemzeti Tanács kezében van, az MNT pedig a VMSZ kezében, tehát szinte teljes párt­kontroll alatt működik a helyi sajtó. A hivatalos médiumokban megjelenő hírek mind a VMSZ szempontjából mutatják az eseményeket, Pásztor Bálint pártelnök pedig hatékonyan vette át Orbán Viktortól például a pénteki rádióinterjúk formuláját, ő is rendszeresen kifejti, hogy hányadán kell állni az országos történésekkel. Vannak persze kivételek, magyar nyelvű független fórumok, elsősorban a Szabad Magyar Szó, a Családi Kör és az Átlátszó Vajdaság, de ez Dávid küzdelme Góliáttal a nyilvánosságért.

  

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.