Scholz az orosz csapatok kivonására szólította fel Putyint

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. szeptember 13.

Külpol

A német kancellár több mint három hónap szünet után beszélt újra - telefonon - az orosz elnökkel.

Mielőbb le kell zárni Oroszország Ukrajna elleni háborúját és a tűzszüneten, az orosz csapatok teljes kivonásán, valamint Ukrajna területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásán alapuló diplomáciai megoldást kell találni - közölte Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz államfővel kedden telefonon a német szövetségi kormány szóvivőjének tájékoztatása szerint.

A német kancellár legutóbb május végén beszélt az orosz elnökkel. Steffen Hebestreit kormányszóvivő a több mint három hónapra megszakadt párbeszéd folytatásáról tájékoztató közleményében ismertette, hogy a másfél órás megbeszélésen Olaf Scholz nemcsak tűzszünetre, az orosz csapatok kivonására és Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartására szólította fel Vlagyimir Putyint, hanem azt is közölte vele, hogy "nem marad válasz nélkül", ha Oroszország további ukrán területeket próbál bekebelezni, és Németország "semmilyen körülmények között" nem ismerne el ilyen lépéseket.

A kancellár továbbá sürgette, hogy a nemzetközi humanitárius jog előírásainak megfelelően bánjanak az elfogott ukrán katonákkal, és gondoskodjanak arról, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt elláthassa őket.

Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy gondoskodni kell az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról, tartózkodni kell az erőmű helyzetét tovább súlyosbító lépésektől és végre kell hajtani a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség helyszíni tapasztalatait összefoglaló jelentésben javasolt intézkedéseket - tette hozzá Steffen Hebestreit.

Mint írta, a megbeszélés témái között volt az Ukrajna elleni orosz háború miatt "különösen feszült" globális élelmezési helyzet is. Ezzel kapcsolatban Olaf Scholz felszólította az orosz elnököt, hogy ne ássa alá, hanem továbbra is teljes mértékben tartsa be az ukrajnai gabonaszállítások újraindításáról azt ENSZ közreműködésével kötött megállapodást.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.