Délután érkezik II. Erzsébet királynő koporsója a londoni Westminster Hallba

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. szeptember 14.

Külpol

A következő négy napban itt tehetik tiszteletüket a gyászolók. A  londoni hatóságok előzetes várakozása szerint legalább 400 ezren fognak érkezni.

Felravatalozzák szerdán a múlt héten elhunyt brit uralkodó, II. Erzsébet királynő koporsóját a londoni parlament legősibb épületében, a Westminster Hallban.

II. Erzsébet királynőt hosszas betegeskedés után, életének 97., uralkodásának 71. évében, múlt csütörtökön érte a halál Balmoralban, a királyi család nyári skóciai rezidenciáján. Halálának pillanata óta elsőszülött fia, Károly volt trónörökös a brit uralkodó, aki III. Károly néven lépett trónra.

A koporsót kedd este repülőgéppel szállították a skót fővárosból, Edinburghból Londonba, és a repülőtérről a brit királyi család első számú londoni rezidenciájára, a Buckingham-palotába vitték. Innen szállítják át szerda délután az 1097-ben épült Westminster Hallba, ahol négy teljes napra felravatalozzák.

A ravatal már szerda estétől látogatható, de a ravatalozóhelyiség a csütörtök nulla órától vasárnapig éjfélig tartó négynapos időszakban minden egyes nap 24 órán át - esetenként egy-egy órás takarítási szünetekkel - nyitva lesz a lakosság előtt.

A londoni hatóságok előzetes várakozása szerint e négy nap alatt legalább 400 ezren keresik fel II. Erzsébet királynő ravatalát. A Scotland Yard közölte: a lakosságot folyamatosan tájékoztatják, hogy milyen hosszú a sor, és várhatóan mennyi időbe telik, mire a sor végén állók a Westminster Hallba érnek. A londoni városházán készültek olyan előrejelzési forgatókönyvek is, amelyek nem zárják ki, hogy bizonyos időszakokban akár 30 órát is sorban kell állniuk a látogatóknak. A sor számára 5 kilométeres útszakaszt jelöltek ki, amely a Westminster Halltól a Lambeth hídon át a Temze keleti, illetve déli rakpartján csaknem a Tower hídig tart.

A búcsúszertartás szeptember 19-én, jövő hétfőn lesz a közeli Westminster apátságban, az angol-brit monarchia ősi londoni koronázó templomában. A királynőt ugyanaznap a királyi család legnagyobb és legősibb angliai rezidenciáján, a London nyugati határában fekvő Windsor kastélyában helyezik végső nyugalomra, ott, ahol néhai édesapja, az 1952-ben elhunyt VI. György király és tavaly áprilisban, életének századik esztendejében meghalt férje, Fülöp edinburgh-i herceg is nyugszik.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.