Négy és fél óra után véget ért az amerikai-orosz tárgyalás Szaúd-Arábiában. Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború lezárásáról szóló, Ukrajna részvétele nélküli tárgyalások megtartása jól jött az orosz félnek, de nem jelenthető ki, hogy ezzel kizárólag a Kreml érdekeinek kedvező békemegállapodás formálódik – írja a Telex.
„Nem zajlottak rosszul” – mondta a Ria Novosztyinak a Szergej Lavrov külügyminiszter vezette orosz delegáció másik prominens alakja, Jurij Usakov. Az orosz elnök külpolitikai tanácsadója – és 1998-2008 között Oroszország washingtoni nagykövete – szerint minden, Oroszország számára fontos kérdést érintettek a megbeszéléseken az amerikai féllel. Usakov szerint mindkét oldal érdekeit – mármint az amerikait és az oroszt – is figyelembe veszik – mondta a CNN szerint Usakov.
Már önmagában a tárgyalást sikernek tekintette orosz részről Kirill Dmitrijev is, akinek jelenléte az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) vezérigazgatójaként mutatta, hogy a tárgyalás gazdasági témákat is érint. Dmitrijev amerikai-orosz gazdasági együttműködésről beszélt és arról, hogy az Egyesült Államok cégei 300 milliárd dollárt veszítettek az elmúlt három évben azzal, hogy kivonultak az orosz piacról. Az összeg nagyságrendileg összevethető azzal az 500 milliárd dollárral, amelyet Donald Trump az ukrajnai ásványkincsekhez való hozzáférés formájában kért Ukrajnától. Dmitrijev nyilatkozata azt jelzi, hogy az orosz fél igyekszik Trump világlátásához igazított érvekkel előállni az amerikai-orosz együttműködés érdekében.
Az, hogy a tárgyalások Ukrajna jelenléte nélkül kezdődtek meg, és nem vett részt rajta az EU képviselete sem semmilyen formában, különösen jó hír a Kremlnek, amely így elérte azt, amit az általa három éve Ukrajna ellen indított háború kezdetétől akart, nevezetesen, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közvetlenül tárgyaljanak, egyenrangú félként tüntetve fel ezzel a Szovjetunió felbomlása után szuperhatalmi státuszát vesztett Oroszországot. Egyúttal megerősíthette azt a narratívát is – legalábbis az orosz közvélemény felé –, hogy Ukrajna nem alakítója, csak szenvedő alanya a nyugatiak proxyháborújának.
Bár volt róla szó a tárgyalásokon, egyelőre nincsen döntés arról, hogy az orosz és az amerikai elnök találkozik-e. A múlt héten Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonon beszéltek egymással, Trump feltűnően nagyra értékelte a beszélgetést, amely során a felek kölcsönösen meghívták egymást.
Az Moszkva számára különösen nagy győzelem lenne, ha a II. világháború befejezésének 80. évfordulóján az amerikai elnök az orosz fővárosba jönne, de erről egyelőre nincsen szó. A május 9-hez kötődő időpont – Oroszországban ezt tekintik a II. világháború, illetve az orosz-szovjet történelmi zsargonban az 1941-45 közötti, Nagy Honvédő Háborúnak nevezett háború lezárásának – azért került elő, mert Trump a hírek szerint húsvétig, azaz április 20-ig tető alá akarja hozni a tűzszünetet Ukrajna és Oroszország között.
