Több mint 4500 embert vettek őrizetbe a hatóságok Oroszország-szerte az Alekszej Navalnij letartóztatott ellenzéki politikus támogatására megtartott, a hatóságok által nem engedélyezett tüntetéseken.
Az OVD-Info jogvédő csoport szerint legalább 4567 embert vettek őrizetbe, szemben a múlt heti 4027-tel. Moszkvában 1450, Szentpéterváron 997, Kraszojarszkban 194, Nyizsnyij Novgorodban 167, Tverben 124, Vlagyivosztokban 122, Novoszibirszkben pedig 103 emberrel szemben járt el így a rendőrség. A tüntetésszervezés rendjének megsértése szerint átmenetileg őrizetbe vették Moszkvában Julija Navalnaját, a letartóztatott ellenzéki politikus felségét, akit egy tiltakozó akcióról szállították el rohamsisakot viselő, gumibottal felszerelt rendőrök mikrobusszal. A belügyminisztérium kora délután kétezerre becsülte a fővárosi tiltakozó akciók részvevőinek számát.
A Dozsgy ellenzéki online televízió és az Eho Moszkvi rádió YouTube-csatornájának közvetítése szerint a résztvevők több oszlopra oszolva kíséreltek meg eljutni a Matrosszkaja Tyisina börtönhöz, ahol Navalnijt őrzik, de nem jártak sikerrel. A tömegből a rendőrök többeket kiemeltek, nem egyszer erőszakot alkalmazva. A TASZSZ szerint Moszkva belvárosában kigyulladt egy rendőrautó. Az okokat nem közölték. Az Interfax szerint a Tverszkaja metrónál egy férfi megkísérelte felgyújtani magát, de rendőrök a lángokat eloltották.
A rendőrök Moszkvában és Szentpéterváron elektromos sokkolót alkalmaztak. Az utóbbi városban a Dozsgy szerint könnygázt is bevetettek, de ezt a hatóság cáfolta. Az „északi fővárosban” összetűzés is volt, a tüntetők megakadályozták több társuk elszállítását. A történtek miatt egy férfi ellen, aki két rohamrendőrt ütlegelt, hivatalos személy elleni erőszak címén büntetőeljárást indítottak. A Kommerszant úgy értesült, hogy vasárnap 31 városban 82 újságírót vettek őrizetbe. Közülük a legtöbbet, 22-t Moszkvában.
Az ellenzéki médiában és a világhálón megjelent beszámolók szerint a tüntetők egyebek között Navalnij szabadon bocsátását és az általuk tolvajnak minősített Vlagyimir Putyin orosz elnök távozását követelték a rendfenntartó testületek erődemonstrációja mellett. A keleti városokban a tüntetők szociális elégedetlenségüknek is hangot adtak. Megfigyelők szerint a tiltakozók száma egyes városokban – elsősorban Szentpéterváron, de Jekateryinburgban és Irkutszkban is – nőtt, máshol csökkent a múlt szombaton megtartott, hasonló országos tiltakozó akcióhoz képest.
Navalnijt január 17-én a moszkvai repülőtéren vették őrizetbe, amikor visszatért Németországból, ahol gyógykezelést kapott, miután augusztusban Oroszországban – több nyugati laboratórium egybehangzó szakvéleménye szerint – megmérgezték. A politikust arra hivatkozva vették őrizetbe, hogy megszegte egy sikkasztási ügyben rá korábban kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés feltételeit. Január 19-én rendelték el Navalnij 30 napos előzetes letartóztatását. Felfüggesztett börtönbüntetésének esetleges letöltendőre változtatásáról kedden dönt az illetékes bíróság. Erre a napra, február 2-ára a Navalnij-törzs újabb tüntetést hirdetett meg.
A letartóztatást követően a Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) a világhálón közzétett egy dokumentumfilmet, amely szerint Vlagyimir Putyin elnök egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. A YouTube számlálója vasárnap délután több mint 105 millió megtekintést mutatott. A Kreml a közlést valótlannak minősítette.
A moszkvai amerikai nagykövetség vasárnap az Interfax hírügynökségnek megerősítette, a sajtón és az interneten keresztül tudomása van arról, hogy az FBK azt kérte Joe Biden elnöktől, vezessen be szankciókat 35, de legalább nyolc magas rangú orosz tisztségviselő ellen. Az érintetteket az alapítvány a demokratikus szabadságjogok megsértésével és korrupcióval vádolta meg. A listán szerepel Mihail Murasko egészségügyi miniszter is, aki az FBK szerint „fedezte Navalnij megmérgezését”.
Az orosz külügyminisztérium az engedély nélkül megtartott tüntetések ösztönzésével és az orosz beügyekbe való beavatkozással vádolta meg az Egyesült Államokat Facebook-oldalán. A minisztérium azt állította, hogy az amerikai diplomáciai tárca megpróbálja a RAND Corporation amerikai elemzőközpont 2019-es ajánlásaival összhangban széthúzni Oroszország erőit és így kibillenteni az egyensúlyából, de figyelmen kívül hagyja a jelentésnek a kockázatokra vonatkozó fejezetét.
A minisztérium arra figyelmeztette a nyugati közösségi médiumokat, hogy felelősség terheli őket a tiltakozásra vonatkozó hamis hírek terjesztésében. A Navalnij-törzs a tüntetéseket késő délután befejezettnek minősítette. A hatóságok a moszkvai metró összes megállóját megnyitották az utasforgalom előtt.
