Svájcban népszavazás dönthet arról, átáll-e az ország biogazdálkodásra

  • narancs.hu
  • 2021. június 13.

Külpol

De a terrorizmusellenes törvényről és a pandémia gazdasági károsultjainak támogatásáról is tesznek fel kérdést.

Főleg a környezetre káros anyagok visszaszorításáról tartanak népszavazást vasárnap Svájcban, de a terrorizmusellenes törvényről és a koronavírus-járvány gazdasági károsultjainak támogatásáról is tesznek fel kérdést a szavazópolgároknak a megszokott módon sokrétű referendumon.

Az egyik kérdés, hogy monetáris politikával küzdjenek-e jobban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása ellen, vagyis hogy emeljék-e meg a fosszilis üzemanyagok használatának díját és adóját, mert Svájcot az átlagnál jobban sújtja a klímaváltozás. 

Az adóemelés tervének bírálói azt mondják: ha bevezetnék is, jelentéktelen volna a hatása a klímaváltozásra, ugyanis az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásából Svájc 0,1 százalékkal veszi ki a részét, egyedül nem sokat tehet.

Sok bíráló szerint a plusz pénzügyi terhek aránytalanul jobban sújtanák az alsó- és a középosztályt, mint a felsőt, vagyis azokat, akiknek muszáj olyan járművet használniuk közlekedésre, amelyet fosszilis üzemanyag hajt, és elsősorban sújtaná a lakástulajdonosokat és -bérlőket, nem pedig az ipari szennyezőket. Egy példa az adóemelésre: a repülőjegyek árát akár 120 frankkal (38 ezer forint) is megemelhetnék. A fosszilis üzemanyag használatát sújtó plusz adók alól mentesülnének a következő évtizedben azok, akik bizonyítottan csökkenteni tudják ezt a káros tevékenységüket.

A kormány támogatja a tervet, azzal érvel, hogy ha ezen a téren nem csinálnak semmit, akkor az országnak még nagyobb árat kell fizetnie a klímaváltozás miatt. A kormány célja, hogy a széndioxid-kibocsátást 2030-ra az 1990-es érték felére csökkentsék.

A plusz adókból származó bevételek úgynevezett klímaalapba kerülnének, amelyből azután támogatnák az elektromos járművek elterjesztését, a klímabarát technológiák, fűtésrendszerek kifejlesztését és a klímaváltozás sújtotta területek segélyezését, aminél Svájcban például a gleccserolvadásra, földcsuszamlásokra kell gondolni.

A közvélemény-kutatási eredmények szerint a többség támogatja az új díjak és adók bevezetését, bár a támogatók tábora májusban csökkent.

A népszavazáson döntenek arról is, hogy betiltsák-e a környezetre káros anyagok másik csoportját, a szintetikus rovarirtókat, valamint hogy szigorúbb szabályok vonatkozzanak-e a gazdálkodókra. Ha ezeket megszavazzák, akkor az egész országnak biogazdálkodásra kell átállnia, és importálni is csakis olyan növényt lehet, amelyet így termesztettek. Továbbá a gazdák kevesebb antibiotikumot használhatnak az állattartásban, és csakis annyi állatot tarthatnának, amennyit saját termesztésű növényből tudnak etetni. A gazdaszövetségek többsége elutasítja ezt a tervet, csak a már így gazdálkodók bizonygatják, hogy ez lehetséges.

Élelmiszeripari szakértők szerint az intézkedés nagyon megdrágítaná az alapanyagok árát. Például a rovarirtószer nélkül termesztett kakaó 30 százalékkal drágítaná meg a csokoládé árát. A terv támogatói viszont azzal érvelnek, hogy az élelmiszerek mérgezőanyag-tartalma miatt az emberek egyre súlyosabb betegségekkel küszködnek.

A népszavazásra feltett, eldöntendő kérdések között szerepel még, hogy az állam hagyjon-e fel a koronavírus-járvány miatt súlyos gazdasági kárt szenvedett munkavállalók és vállalkozások extra támogatásával. Sokan túl bőkezűnek tartják ezt: több mint százezer vállalkozás és több mint egymillió ember kapott ugyanis Covid-segélyt a 8,5 millió lakosú országban.

Eldöntendő az is, hogy a rendőrség kapjon-e még nagyobb jogkört az emberek megfigyelésére és megelőző intézkedésekre a terrorizmus elleni küzdelemben.

A népszavazás első eredményei már vasárnap ismertté válhatnak. (MTI)

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.