Svájcban népszavazás dönthet arról, átáll-e az ország biogazdálkodásra

  • narancs.hu
  • 2021. június 13.

Külpol

De a terrorizmusellenes törvényről és a pandémia gazdasági károsultjainak támogatásáról is tesznek fel kérdést.

Főleg a környezetre káros anyagok visszaszorításáról tartanak népszavazást vasárnap Svájcban, de a terrorizmusellenes törvényről és a koronavírus-járvány gazdasági károsultjainak támogatásáról is tesznek fel kérdést a szavazópolgároknak a megszokott módon sokrétű referendumon.

Az egyik kérdés, hogy monetáris politikával küzdjenek-e jobban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása ellen, vagyis hogy emeljék-e meg a fosszilis üzemanyagok használatának díját és adóját, mert Svájcot az átlagnál jobban sújtja a klímaváltozás. 

Az adóemelés tervének bírálói azt mondják: ha bevezetnék is, jelentéktelen volna a hatása a klímaváltozásra, ugyanis az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásából Svájc 0,1 százalékkal veszi ki a részét, egyedül nem sokat tehet.

Sok bíráló szerint a plusz pénzügyi terhek aránytalanul jobban sújtanák az alsó- és a középosztályt, mint a felsőt, vagyis azokat, akiknek muszáj olyan járművet használniuk közlekedésre, amelyet fosszilis üzemanyag hajt, és elsősorban sújtaná a lakástulajdonosokat és -bérlőket, nem pedig az ipari szennyezőket. Egy példa az adóemelésre: a repülőjegyek árát akár 120 frankkal (38 ezer forint) is megemelhetnék. A fosszilis üzemanyag használatát sújtó plusz adók alól mentesülnének a következő évtizedben azok, akik bizonyítottan csökkenteni tudják ezt a káros tevékenységüket.

A kormány támogatja a tervet, azzal érvel, hogy ha ezen a téren nem csinálnak semmit, akkor az országnak még nagyobb árat kell fizetnie a klímaváltozás miatt. A kormány célja, hogy a széndioxid-kibocsátást 2030-ra az 1990-es érték felére csökkentsék.

A plusz adókból származó bevételek úgynevezett klímaalapba kerülnének, amelyből azután támogatnák az elektromos járművek elterjesztését, a klímabarát technológiák, fűtésrendszerek kifejlesztését és a klímaváltozás sújtotta területek segélyezését, aminél Svájcban például a gleccserolvadásra, földcsuszamlásokra kell gondolni.

A közvélemény-kutatási eredmények szerint a többség támogatja az új díjak és adók bevezetését, bár a támogatók tábora májusban csökkent.

A népszavazáson döntenek arról is, hogy betiltsák-e a környezetre káros anyagok másik csoportját, a szintetikus rovarirtókat, valamint hogy szigorúbb szabályok vonatkozzanak-e a gazdálkodókra. Ha ezeket megszavazzák, akkor az egész országnak biogazdálkodásra kell átállnia, és importálni is csakis olyan növényt lehet, amelyet így termesztettek. Továbbá a gazdák kevesebb antibiotikumot használhatnak az állattartásban, és csakis annyi állatot tarthatnának, amennyit saját termesztésű növényből tudnak etetni. A gazdaszövetségek többsége elutasítja ezt a tervet, csak a már így gazdálkodók bizonygatják, hogy ez lehetséges.

Élelmiszeripari szakértők szerint az intézkedés nagyon megdrágítaná az alapanyagok árát. Például a rovarirtószer nélkül termesztett kakaó 30 százalékkal drágítaná meg a csokoládé árát. A terv támogatói viszont azzal érvelnek, hogy az élelmiszerek mérgezőanyag-tartalma miatt az emberek egyre súlyosabb betegségekkel küszködnek.

A népszavazásra feltett, eldöntendő kérdések között szerepel még, hogy az állam hagyjon-e fel a koronavírus-járvány miatt súlyos gazdasági kárt szenvedett munkavállalók és vállalkozások extra támogatásával. Sokan túl bőkezűnek tartják ezt: több mint százezer vállalkozás és több mint egymillió ember kapott ugyanis Covid-segélyt a 8,5 millió lakosú országban.

Eldöntendő az is, hogy a rendőrség kapjon-e még nagyobb jogkört az emberek megfigyelésére és megelőző intézkedésekre a terrorizmus elleni küzdelemben.

A népszavazás első eredményei már vasárnap ismertté válhatnak. (MTI)

 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.