Svájcban népszavazás dönthet arról, átáll-e az ország biogazdálkodásra

  • narancs.hu
  • 2021. június 13.

Külpol

De a terrorizmusellenes törvényről és a pandémia gazdasági károsultjainak támogatásáról is tesznek fel kérdést.

Főleg a környezetre káros anyagok visszaszorításáról tartanak népszavazást vasárnap Svájcban, de a terrorizmusellenes törvényről és a koronavírus-járvány gazdasági károsultjainak támogatásáról is tesznek fel kérdést a szavazópolgároknak a megszokott módon sokrétű referendumon.

Az egyik kérdés, hogy monetáris politikával küzdjenek-e jobban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása ellen, vagyis hogy emeljék-e meg a fosszilis üzemanyagok használatának díját és adóját, mert Svájcot az átlagnál jobban sújtja a klímaváltozás. 

Az adóemelés tervének bírálói azt mondják: ha bevezetnék is, jelentéktelen volna a hatása a klímaváltozásra, ugyanis az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásából Svájc 0,1 százalékkal veszi ki a részét, egyedül nem sokat tehet.

Sok bíráló szerint a plusz pénzügyi terhek aránytalanul jobban sújtanák az alsó- és a középosztályt, mint a felsőt, vagyis azokat, akiknek muszáj olyan járművet használniuk közlekedésre, amelyet fosszilis üzemanyag hajt, és elsősorban sújtaná a lakástulajdonosokat és -bérlőket, nem pedig az ipari szennyezőket. Egy példa az adóemelésre: a repülőjegyek árát akár 120 frankkal (38 ezer forint) is megemelhetnék. A fosszilis üzemanyag használatát sújtó plusz adók alól mentesülnének a következő évtizedben azok, akik bizonyítottan csökkenteni tudják ezt a káros tevékenységüket.

A kormány támogatja a tervet, azzal érvel, hogy ha ezen a téren nem csinálnak semmit, akkor az országnak még nagyobb árat kell fizetnie a klímaváltozás miatt. A kormány célja, hogy a széndioxid-kibocsátást 2030-ra az 1990-es érték felére csökkentsék.

A plusz adókból származó bevételek úgynevezett klímaalapba kerülnének, amelyből azután támogatnák az elektromos járművek elterjesztését, a klímabarát technológiák, fűtésrendszerek kifejlesztését és a klímaváltozás sújtotta területek segélyezését, aminél Svájcban például a gleccserolvadásra, földcsuszamlásokra kell gondolni.

A közvélemény-kutatási eredmények szerint a többség támogatja az új díjak és adók bevezetését, bár a támogatók tábora májusban csökkent.

A népszavazáson döntenek arról is, hogy betiltsák-e a környezetre káros anyagok másik csoportját, a szintetikus rovarirtókat, valamint hogy szigorúbb szabályok vonatkozzanak-e a gazdálkodókra. Ha ezeket megszavazzák, akkor az egész országnak biogazdálkodásra kell átállnia, és importálni is csakis olyan növényt lehet, amelyet így termesztettek. Továbbá a gazdák kevesebb antibiotikumot használhatnak az állattartásban, és csakis annyi állatot tarthatnának, amennyit saját termesztésű növényből tudnak etetni. A gazdaszövetségek többsége elutasítja ezt a tervet, csak a már így gazdálkodók bizonygatják, hogy ez lehetséges.

Élelmiszeripari szakértők szerint az intézkedés nagyon megdrágítaná az alapanyagok árát. Például a rovarirtószer nélkül termesztett kakaó 30 százalékkal drágítaná meg a csokoládé árát. A terv támogatói viszont azzal érvelnek, hogy az élelmiszerek mérgezőanyag-tartalma miatt az emberek egyre súlyosabb betegségekkel küszködnek.

A népszavazásra feltett, eldöntendő kérdések között szerepel még, hogy az állam hagyjon-e fel a koronavírus-járvány miatt súlyos gazdasági kárt szenvedett munkavállalók és vállalkozások extra támogatásával. Sokan túl bőkezűnek tartják ezt: több mint százezer vállalkozás és több mint egymillió ember kapott ugyanis Covid-segélyt a 8,5 millió lakosú országban.

Eldöntendő az is, hogy a rendőrség kapjon-e még nagyobb jogkört az emberek megfigyelésére és megelőző intézkedésekre a terrorizmus elleni küzdelemben.

A népszavazás első eredményei már vasárnap ismertté válhatnak. (MTI)

 

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.