Százezrek tüntetnek a nyugdíjkorhatár emelése ellen Franciaországban

  • narancs.hu
  • 2023. február 11.

Külpol

A francia kormány 62-ről 64 évre emelné a nyugdíjkorhatárt.

Januárban három napos sztrájkkal tiltakoztak a francia szakszervezetek, most pedig több százezren vonultak utcára szombaton a nyugdíjreform ellen. A Reuters tudósítása szerint Emmanuel Macron francia elnök úgy nyilatkozott, az új törvény – amelynek értelmében 62-től 64-re emelnék a korhatárt – elkerülhetetlen, ha meg akarják őrizni a nyugdíjrendszer stabilitását.

A belügyminisztérium közlése szerint nagyjából 963 ezer ember tiltakozott ma országszerte, tizedük, 93 ezer ember Párizsban. Ez azt jelenti, hogy a tiltakozások ereje még nőtt is egy kicsit a januári 80 ezres felvonuláshoz képest. A szakszervezetek a párizsi tüntetők számát jóval magasabbra, 500 ezer főre becsüli.

„Ha nem hallják meg, mi történik az utcákon, mi történik az emberekkel, akkor nem kell meglepődni, ha a tiltakozások elsöprő méretűek lesznek” – mondta a Reutersnek egy tüntető, a 43 éves Delphone Maisonneuve, aki ápolóként dolgozik.

A tüntetések békések, legalábbis a franciákhoz képest: egy autót és néhány kukát felgyújtottak, a rendőrség pedig könnygázzal és füstgránátokkal igyekszik letörni a megmozdulás radikális hangjait.

Az OECD-országok közül a franciák élik a leghosszabb nyugdíjas éveket, és a felmérések szerint az embereknek eszük ágában sincsen lemondani erről a privilégiumról.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.