Szempillaápolási tippnek álcázott videóban beszél egy fiatal lány a kínai ujgurok "új holokausztjáról”

  • narancs.hu
  • 2019. november 28.

Külpol

Hátha a politikai álbeauty videót nem törli a kínai közösségi platform, a TikTok.

Egy 17 éves amerikai lány kitett egy videót a kínai közösségi médiaplatformra, a TikTokra: Feroza Aziz eleinte a szempillaápolásról beszél, utána viszont a Kínában élő muszlim kisebbség, az ujgurok elleni állami kampányról kezd el mesélni.

A videót már több millióan látták, virálissá vált, nem csak a TikTokon, de a Twitteren, a Youtube-on és egyéb megosztókon is elérhetővé vált és terjedni kezdett.

Feroza Aziz

A US teenager's TikTok video clip accusing China of putting Muslims into "concentration camps" has gone viral on the Chinese-owned social network.

„Használd a telefonodat, amit épp most is használsz, és keress rá, mi történik Kínában, hogyan építenek koncentrációs táborokat, amikbe ártatlan muszlimokat zárnak. Családokat választanak szét, elrabolják, meggyilkolják, megerőszakolják őket, kényszerítik, hogy alkohol igyanak, disznóhúst egyenek, vagy áttérjenek másik vallásra, különben megölik őket. Emberek, akiket ezekbe a táborokba visznek, nem térnek haza élve. Ez egy újabb holokauszt, mégsem beszél róla senki. Úgyhogy légyszi, gondolkodj ezen, és terjeszd az igazságot!” – mondja a videóban a fiatal lány.

Aziz több videót is posztolt az ujgurokról beszélve, mindhárom videóban először más témáról kezd beszélni, és csak később tér rá az ujgurokra. A videókat úgy állítja be, mintha a kínai állami cenzúra kikerülésére tett kísérletek lennének a kínai tulajdonú alkalmazásban, valószínűleg épp ennek köszönhető a posztok viralitása is.

„Azért így mondom, hogy a TikTok ne szedje le a videóimat” – mondja a lány az egyik felvételen.

Aziz nem sokkal e videó posztolása után azt írta a Twitterre, hogy a TikTok le is tiltotta, nem tud új videókat posztolni. A kínai tulajdonú videómegosztó ezt tagadja, szóvivőjük szerint a TikTokon nincs politikai alapú cenzúra.

Az ujgur átnevelőtáborokat leleplező, titkos kínai dokumentum került a New York Timeshoz

Évtizedek óta nem volt ehhez fogható adatszivárgás a Kínai Kommunista Pártból.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.