Szigorúbban szabályozná az EU a közmédiumok függetlenségét

  • Narancs.hu
  • 2024. január 19.

Külpol

A tagállamok megállapodásán alapuló jogszabályt nem lehet vétózni.

Az uniós tagállamok pénteken megerősítették a médiarendeletről született politikai megállapodást – közölte az Európai Unió Tanácsa. A testület még decemberben kötött alkut a jogszabályról a másik jogalkotóval, az Európai Parlamenttel, ezt hagyták jóvá most az uniós országok EU-hoz rendelt nagykövetei.

Mint arról a telex.hu beszámol, a médiaszabaságról szóló jogszabály

  • növelné a közmédia szerkesztőségi és működési függetlenségét például azzal, hogy előírná: a vezetőket átlátható, nem részrehajló eljárásokkal kellene kinevezni;
  • felállítana egy új uniós médiahatóságot;
  • uniós szinten mondaná ki, hogy a tagállami hatóságok nem avatkozhatnak bele a szerkesztőségi döntésekbe;
  • betiltaná, hogy az újságírókat és szerkesztőket kötelezzék a forrásaik kiadására, átkutassák az irodáikat vagy a Magyarországon is használt Pegasushoz hasonló megfigyelőszoftvereket telepítsenek az eszközeikre, ami alól csak eseti alapon, bírósági felhatalmazással kaphatnának kivételt, ha ezt súlyos bűncselekmény indokolja;
  • kötelezné a médiatermékeket, hogy nyilvánosságra hozzák a közvetlen és közvetett tulajdonosaikat egy adatbázisban;
  • a közpénzek elköltéséről a médiában nyílt és elfogultságtól mentes eljárásokkal kellene dönteni nyilvános követelmények alapján, a nemzeti hatóságoknak pedig minden évben nyilvánosságra kellene hozniuk, hová mennyi pénzt adtak;
  • a nagy online platformoknak – mint a Facebook vagy az X (a volt Twitter) – meg kellene különböztetniük a független médiát attól, ami nem az;
  • ugyanakkor különféle szervezetek hiányosságokat és kiskapukat is láttak a szabályok között.

Benjamin Dalle a Tanács soros elnökségét ellátó belga kormány nevében arról beszélt, hogy a mai nap „mérföldkő az uniós médiaszabadság és -sokszínűség terén, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek célja az újságírók és médiaszolgáltatók védelme a politikai beavatkozásoktól”. A médiáért is felelős flamand miniszter szerint az új szabályok „garantálni fogják a polgárok jogát, hogy szabad és sokféle információhoz jussanak, valamint meghatározza a tagállamok felelősségét abban, hogy megfelelő feltételeket és keretrendszert biztosítsanak a védelmére”.

A jogszabályt még hivatalosan is el kell fogadnia a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, amivel a tanácsi közlemény szerint 2024 áprilisáig végezni fognak. Az intézményközi alku után ez a folyamat általában már csak formaság.

A jogszabályról rendes jogalkotási eljárással döntenek, azaz egy tagállam nem tud vétózni. A tanácsi közlemény nem tér ki rá, voltak-e ellenzők.

A Fidesz az Európai Parlamentben ellenezte azt a tárgyalási mandátumot, ami alapján a testület megállapodott a Tanáccsal, a KDNP tartózkodott. Orbán Viktor egy decemberi tweetben részben erre a jogszabályra hivatkozva emlegetett orwelli világot. De a lap szerint a "szuverenitásvédelmi" törvény is egy megelőző szerelés a jogszabály ellen.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.