Interjú

„Nem szuverenitásmánia, hanem hatalommánia ez”

Szilágyi Ákos esztéta, költő, a szuverenitás fogalmáról

Belpol

A megfélemlítési törvényként emlegetett szuverenitásvédelmi törvény mögötti szándék nem új keletű jelenség, még Magyarországon sem. Szilágyi Ákos korábban is sokat foglalkozott ezzel. A fogalom problémás értelmezéséről beszélgettünk.

 

Magyar Narancs: 2011-ben egy teljes könyvet szentelt a szuverenitás témájának, illetve a kifejezés körüli problémáknak.

Szilágyi Ákos: Ennek a 2011-es könyvnek az a címe, hogy A szuverenitás fantomja. A fantom kísértetet és kísértést is jelent. A szuverenitás fantomizálódása a könyv írásakor – a globalizáció és az európai integráció vágtázó folyamatai közepette – évtizedek óta tartó folyamat volt, úgyhogy semmit nem kellett megjósolni, legfeljebb – sűrű hálaadások vagy cifra hazafias káromkodások közepette – megállapítani: ez van. Én a hálaadók közé tartoztam. 1995-ben Gombár Csaba az általa vezetett Korridor kutatócsoport szuverenitásról szóló tanulmánykötetének A szuverenitás káprázata címet adta, ő maga pedig így fogalmazott: „Mire ölünkbe hullott, anakronisztikussá vált”. Mármint a szuverenitás. Nyugaton már ekkor egyre több alkotmányjogász, nemzetközi jogász beszélt a „posztszuverenitás” koráról. Világossá vált, hogy a nemzeti szuverenitás fogalma meghaladottá vált, virtualizálódóban van. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász a „szuverenitás démonáról” írt briliáns esszét Magyarország uniós csatlakozásakor, 2003-ban. Szóval az az újdonság, amit én a könyvben bő évtizede előrevetíthettem, nem a szuverenitás új életre kelése, hanem populista politikai doktrínává, legitimációs ideológiává válása volt az úgynevezett „szuverén demokráciákban”.

MN: Mitől szuverén egy demokrácia?

SZÁ: Nem egy demokrácia, hanem kettő: az orosz és a magyar. Attól, hogy nem az. A „szuverén” jelzőt fosztóképzőként kell érteni. A „szuverén demokrácia” legitimációs ideológia, amely Oroszországban született meg 2008-ban. Vlagyimir Szurkov elnöki mindenes, mé­­diaszakember találta ki a Putyin-rendszer ­számára. Arra szolgált, hogy szuverenitásként legitimálja Oroszország egyre súlyosabb demokráciadeficitjét és autokratikus elváltozását, ennek nyugati kritikáját pedig az orosz szuverenitásba való beavatkozásként. Az orosz szuverén demokrácia 2000-ben a „törvény diktatúrájának” putyini meghirdetésével kezdődött, a magyar szuverén demokrácia pedig 1998-ban azzal, hogy a kormányra került Fidesz „rendszerváltásnál kevesebbet, kormányváltásnál többet” ígért. De hol vagyunk már ettől! A 2002-es választások elvesztése után a Fidesz egy új, második rendszerváltás pályájára állította a magyar liberális demokráciát. Maga Orbán Viktor idézte föl a minap a Századvég Intézet szuverenitási konferenciáján tartott beszédében Kövér László mondását, miszerint azért szenvedhettek választási vereséget, mert „kormányon voltak, de hatalmon nem”. Elképesztő mondat, kulcsmondat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.