„Lassan két éve zajlik a háború: kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Azt szeretnénk, ha a szomszédunkban béke lenne” – mondta ki Szijjártó Péter külügyminiszter a Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterel közös sajtótájékoztatóján Ungváron, amelyen az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak is részt vett. „Nincs kérdés, amit nem lehetne megoldani kétoldalú párbeszédben. Nyitottság, konstruktivitás és őszinteség jellemezte a beszélgetést” – mondta Kuleba.
Kuleba megköszönte a humanitárius segítséget, amit Magyaország nyújtott, majd elmondta, a fő kérdés Ukrajna euroatlanti integrciója volt. „Abból indulunk ki, hogy egy EU-tag Ukrajna felelne meg leginkább Magyarország érdekeinek” – fogalmazott.
Kuleba beszélt a magyar kormány (és úgy nagyjából teljes Európa) által is bírált kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel kapcsolatos vitákról is, hozzátéve, ez régi történet. „Szeretnénk szabályozni ezt a kérdést jó lelkiismerettel. Abból indulunk ki, hogy az EU-tagság felé megnyitja az utat az oktatási törvény, amely a 2017 előtti állapotokat állítja vissza. Úgy gondolom, jó döntést hoztunk, a kárpátaljai magyarok is pozitívan fogadták.”
Szijjártó megköszönte a vendéglátást „Andrijnak és Dmitrónak”, illetve Kárpátalja kormányzójának, Viktor Mikitának is, aki szerinte sokat segített a tisztánlátásban. „A nemzetközi média egy bizonyos szeletének kedvelt sportága” a magyar álláspont eltorzítása – jelentette ki. „A kormányzó nélkül ezeket a mesterséges feszültségkeltési kísérleteket nem lehetett volna kezelni” – mondta. Szijjártó elmondta, Magyarország kiáll „Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett”.
A külügyminiszter arra a kétoldalú megbeszélést megelőző, egy helyi temetőben tett látogatására is hivatkozott, ahol a háborúban elesettek vannak eltemetve. Elmondta, minden meg kell tenni a békéért, majd a magyar fél által Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségeket sorolta fel.
A kisebbségi törvényről elmondta, a jogokat csorbító intézkedések fokozatosan jelentek meg, ez az oka a vitának, viszont ezt most megállította a kisebbségi törvény decemberi módosítása.
„Azt kérjük, hogy a kárpátaljai magyar nemzeti közösség azokat a jogokat kapja vissza, amelyekkel már 2015-ben is rendelkeztek. Lehessen magyar nyelven érettségizni, a nemzetiségi iskolák jogállását adják vissza, a magyar nyelv a felsőoktatásban, kultúrában, közigazgatásban és a közösségi élet terében legyen korlátozás nélkül használható”
– sorolta a magyar igényeket.
Újságírói kérdésre hozzátette, a magyar álláspont szerint nem oldódott meg a nemzeti kisebbségek ügye, a magyar kormány a 2015 előtti állapotokhoz akar visszatérni.
Szintén kérdésre válaszolva beszélt Ukrajna esetleges EU-tagságáról; kitérő választ adva azt mondta, megalapozott döntést kell hozni.
A sajtótájékoztatón kiderült, hogy új határátkelő nyílhat Magyarország és Ukrajna határán, Nagyhódoson, ez már közel áll a megvalósításhoz, és a Tiszán is épülhet egy új híd.
Ezek után Jermák vette át a szót: az elnöki hivatal vezetője jelezte, hisz abban, hogy Magyarország hozzájárulása a békéhez az az alap lesz, amelyre építeni lehet a két ország viszonyát, amiben új fejezet is nyílhat szerinte. „Érdekeltek vagyunk, hogy a magyar miniszterelnök és az ukrán elnök találkozzon. Ehhez nagyon erős lépést tettünk ma” – mondta. Kiemelte, hogy Magyarország álláspontjával szemben szó sincs róla, hogy ne lennének érdekeltek az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokban, ezúttal kevésbé hangoztatott – álláspontját a béketárgyalásokról Oroszországgal. „200 tárgyalásunk volt, normandiai, minszki formációban Oroszországgal, látják, hova jutottunk.” A politikus szerint ezeket a tárgyalásokat csak arra használta az orosz fél, hogy felkészüljön az invázióra. Ezen túl leszögezte, hogy Ukrajna nem tehet Oroszországnak a béke érdekében, ugyanis ez csak felhívás lenne egy újabb háborúra, amihez erőt tudna gyűjteni Oroszország.
A magyar kormány békepárti álláspontjára is reagált, magyar példával:
„Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor, nem akartak békét? Senki nem akar annyira békét, mint az ukránok. De igazságos békét akarunk, nem egy befagyasztott konfliktuson alapuló békét.”
Hosszú ideje ez volt a legmagasabb szintű találkozó magyar és ukrán kormánytagok közt, ami annak fényében volt különösen kellemetlen, hogy mindeközben Szijjártó rendszeresen találkozott például az orosz külögyminiszter Szergej Lavrovval. Mindeközben az Orbán Viktor vezette magyar kormány arra hivatkozva nem enged fegyverszállítmányokat át Magyarországon Ukrajnába, hogy a fegyverek csak elnyújtják a háborút, miközben béketárgyalásokat kellene inkább szorgalmaznia a Nyugatnak. Ezt annak ellenére ismételgették, hogy Oroszország semmiféle békejavaslattal nem állt elő a háború kezdete óta.
