Szlovákia választ

  • narancs.hu
  • 2020. február 29.

Külpol

Megkezdődött az országban a 2020-as parlamenti választás.

Országszerte mintegy hatezer választóhelyiség nyílt meg Szlovákiában szombat reggel 7 órakor, és ezzel megkezdődött a 2020-as parlamenti választás, amely az önálló Szlovákia létrejötte óta már a nyolcadik ilyen alkalom.

A voksolás este tízig tart, a hozzávetőleg 4,4 millió választópolgár 24 politikai pártra és mozgalomra, illetve azok képviselőjelöltjeire adhatja le voksát. Felmérések szerint 60 százalék körüli részvételi arány várható, ami átlagosnak mondható. Az eddigi legalacsonyabb részvételt 2006-ban mérték, akkor a választók 54,6 százaléka ment el szavazni, legnagyobb arányban pedig 1998-ban járultak az urnákhoz, akkor a szavazásra jogosultak 84,2 százaléka adta le voksát.

Elemzői vélemények szerint a voksolás az ország történetének legbizonytalanabb kimenetelű parlamenti választása lehet. Ennek oka, hogy sok az olyan párt, amelynek támogatottsága közel van az ötszázalékos bejutási küszöbhöz. A vonatkozó szabályozás szerint legutóbb két héttel a választás napja előtt lehetett a pártok támogatottságát mutató felméréseket nyilvánosságra hozni, csütörtök reggel pedig érvénybe lépett az információs moratórium is, amely a voksolás végéig tart.

Ez azt jelenti, hogy napközben még a részvételi arányról sem közölnek konkrét adatokat, és - a voksolás után a szavazóhelyiségekből távozó választók körében készített - exit poll felmérések eredményeit is csak a szavazóhelyiségek bezárása után hozhatják nyilvánosságra.
A voksolás rész- és végeredményeit a www.volbysr.sk honlapon teszik közzé.

Az első érdemi részeredmények éjfél előtt, nem hivatalos végeredmények pedig vasárnap hajnalban várhatók. A hivatalos végeredményeket vasárnap jelenti be Központi Választási Bizottság (ÚVO). Az új összetételű parlament 30 nappal a hivatalos végeredmények kihirdetése után ül össze először.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.