Több mint kilencszáz kormányellenes tüntetőt vettek őrizetbe Fehéroroszországban

  • narancs.hu
  • 2020. november 16.

Külpol

Egyes források szerint a hatóság gumilövedékeket, könnygázt, gránátot, lőfegyvert vetett be a tüntetők ellen. Többen megsebesültek.

Több mint kilenczáz kormányellenes tüntetőt vettek őrizetbe a fehérorosz hatóságok vasárnap Minszkben és más városokban, a reggel kezdődött megmozdulásokat egyebek közt könnygázzal igyekeznek feloszlatni – közölték szemtanúk és helyi sajtóorgánumok. Az emberek egy a héten meghalt társukról akartak megemlékezni, akit szerintük a rendfenntartók öltek meg.

Helyszíni beszámolók szerint a rendőrség gumilövedékekkel igyekezett feloszlatni a tömeget, az Interfax orosz hírügynökség pedig azt közölte, hogy a Puskinszkaja metróállomásnál könnygázt is bevetettek.

A Vjaszna fehérorosz emberi jogi szervezet arról számolt be este, hogy az országban több mint kilencszáz demonstrálót őrizetbe vettek a nap folyamán.

A városban leállt a mobilinternet-szolgáltatás, és az AFP francia hírügynökség újságírói szerint a tüntetés előtt körülbelül 15 metrómegállót lezártak.

A főváros, Minszk mellett tüntetések voltak Breszt, Homel és Vicebszk városában is.

"Lukasenka könnygázt, gránátokat és lőfegyvereket vetett be a tüntetők ellen. Sokan megsebesültek" – közölte Szvjatlana Cihanouszkaja, a Litvániába menekült fehérorosz ellenzéki vezető Twitteren.

Mint ismert, Fehéroroszországban folyamatosak a megmozdulások az augusztus 9-ei elnökválasztás óta, amelyen Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő elnök a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát. Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító elnök elcsalta a választást. A hatóságok könyörtelen brutalitással igyekeznek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.

A tüntetések kezdete óta több ezer embert letartóztattak.

A megmozdulások újabb lendületet vettek azt követően, hogy szerda éjszaka egy tüntetés helyszínéről civil ruhás emberek elhurcolták Raman Bandarenka 31 éves festőművészt. A férfit később a minszki központi kerületi belügyi igazgatóságról agyi ödémával, koponyaűri vérzéssel, belső agyi sérülésekkel, horzsolásokkal és zúzódásokkal kórházba szállították azzal, hogy "a verekedés során megsérült". Életét többórás műtéti beavatkozás ellenére sem tudták megmenteni. Halálát követően felmerült a gyanú, hogy sérüléseit az őrizeti fogságban szerezte.
A fehérorosz belügyminisztérium részéről azt közölték, hogy Bandarenka civilekkel dulakodott, és így szerezte a sérüléseit. Lukasenka részvétét fejezte ki a családnak és "őszinte, pártatlan" vizsgálatot rendelt el az ügyben.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.