Törökország továbbra is blokkolja a finn és a svéd NATO-csatlakozást

  • narancs.hu
  • 2022. november 5.

Külpol

Erdogan elnök szerint a két ország még nem teljesítette a törökök feltételeit.

Mint ismert, Magyarország mellett Törökország sem hagyta még jóvá Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Ugyan Szijjártó Péter külügyminiszter már július 14-én benyújtotta a magyar parlamentnek a finn és a svéd csatlakozási kérelemről szóló javaslatokat,  erről azóta sem tárgyalt az Országgyűlés. Törökország azonban itt sem tart.

Idén májusban, amikor a két ország beadta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, Erdogan azt mondta, hogy a két ország nem tartotta tiszteletben Ankara terrorizmus miatti „érzékenységét”, és azzal vádolta a NATO-tagjelölteket, hogy nem hajlandók kiadni 30 olyan személyt, akiket a törökök terrorizmussal kapcsolatos vádakkal illetnek.

Aztán júliusban úgy tűnt, hogy a kérdést egy Finnországban rendezett, háromoldalú találkozón életre hívott memorandummal rendezni tudták a felek, azonban a NATO-főtitkár Jens Stoltenberg most pénteken Ankarában tárgyalt Erdogannal, aki azt mondta neki, hogy 

Törökország nem fogja hivatalosan jóváhagyni Finnország és Svédország NATO-tagságát, amíg a két ország nem teszi meg a szükséges lépéseket.

Hogy mik ezek a feltételek, arról nincsenek pontos, nyilvános információk. Az biztos, hogy a török külügyminiszter, Mevlüt Cavusoglu még csütörtökön, tehát Erdogan előtt találkozott Stoltenberggel, és azt nehezményezte, hogy – szerinte – Svédország és Finnország nem hajtotta végre a memorandum minden pontját teljesen. „Ankara konkrét lépéseket szeretne látni” – mondta a török diplomácia vezetője.

A NATO-főtitkár szerint a két várományos ország azonban már teljesítette a török kéréseket, és a teljes jogú NATO-tagságuk mihamarabbi megadását sürgeti.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.