Tovább csökkent a benyújtott menedékkérelmek száma tavaly az Európai Unióban, és immár nagyjából megfelel a menekült- és migrációs válság kezdete előtti, 2014-es szintnek - írta szerdán közzétett éves jelentésében az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO).
Az ügynökség arról számolt be, hogy 2018-ban 634 700-an kértek nemzetközi védelmet az EU huszonnyolc tagállamában, illetve Izlandon, Norvégiában és Svájcban, ami 10 százalékos csökkenés a 44 százalékos visszaesést produkáló megelőző évhez képest, és már megfelel a 2015-ös példátlan menekültáradat előtti szintnek.
(Érdemes megjegyezni, hogy az EASO duplán vagy akár triplán számolja azokat az embereket, akik egynél több tagállamban is kérelmet adnak be, tehát a tényleges menedékkérők száma a statisztikában jelzettnél alacsonyabb lehet.)
A kérelmezők legnagyobb csoportját továbbra is a szíriaiak alkották, részarányuk azonban 12 százalékra esett vissza. Őket az afgánok, az irakiak, a pakisztániak, az irániak, a nigériaiak, a törökök és a venezuelaiak követték. 2015-ben és 2016-ban még minden negyedik menedékkérő szíriai volt.
Legnagyobb mértékben a kolumbiai, venezuelai, grúz, palesztin és török kérelmezők száma nőtt 2017-hez képest. A menedékkérelmet benyújtok csaknem ötöde olyan országokból érkezett, amelyek állampolgárai vízummentesen léphetnek be az EU területére.
Az EASO tájékoztatása szerint a tavaly megvizsgált 593 500 elsőfokú beadvány mintegy 34 százalékát bírálták el pozitívan, ez 6 százalékpontos visszaesést jelent.
A legnagyobb elismerési arányt a szíriaiak, a jemeniek és az eritreaiak, a legalacsonyabbat pedig a georgiaiak és a gambiaiak körében jegyezték fel.
Az elsőfokú határozatra váró függő ügyek száma 2018 végére 448 ezerre csökkent. Ez 2016 őszén még meghaladta az egymilliót.
