Hat hónappal a javaslat benyújtása után kezdte tárgyalni a magyar Országgyűlés Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ügyét, nem is egyértelmű, hogy támogatni fogja a kormánypárti többség, pedig a köztársasági elnök is ezt kérte.
A DK országgyűlési képviselője, Vadai Ágnes úgy gondolja, lehetetlen, hogy a parlamentben a jövő héten elfogadják a két balti állam NATO-csatlakozásának ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot, mert – mint a HVG idézi az ellenzéki politikust –, látta a Házbizottság elé került napirendi javaslatot, és abban nem szerepel végszavazás ebben az ügyben.
Ha ez tényleg így marad, akkor a svéd-finn ügyről leghamarabb a március 20-án kezdődő üléshéten dönthetnek a képviselők.
Ez a HVG szerint azt jelentené, hogy az Országgyűlés megvárja annak a delegációnak a hazatérését, amelyet a házelnök a kormánypárti frakciók kérésére küld Svédországba és Finnországba. A küldöttség azért megy, mert a frakcióban állítólag olyan értelemben került szóba a két ország felvétele a NATO-ba, hogy politikusaik „durván, alaptalanul közönségesen sértegették Magyarországot, most pedig szívességet kérnek”.
Ugyanezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök is pénteken a rádióinterjúban: „Azért váltsunk már pár szót ezekkel a finnekkel meg a svédekkel, mert az mégse járja, hogy azt kérik, vegyük fel őket, ők pedig nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek Magyarországról. A magyarországi jogállamról, a demokráciáról, az itt folyó életről. Hogy akar valaki úgy a szövetségesünk lenni egy katonai rendszerben, hogy gátlástalanul hazugságokat terjeszt Magyarországról? Azért álljunk meg egy baráti szóra, és kérdezzük meg, hogy van ez”.
A küldöttségnek meg kellene beszélni a finn és svéd partnerekkel ezeket a vitás ügyeket.
Korábban a parlamentben több kormánypárti képviselő is azt mondta, a delegáció tárgyalásának eredményétől függetlenül meg fogja szavazni a frakció a két ország csatlakozását. A HVG szerint így érthetetlen, miért van egyáltalán szükség odautazni és tárgyalni.
A Telex a parlamenti vitáról tudósítva idézi Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselőt (KDNP), aki azt mondta, „olyanok kérik, hogy támogassák őket, akik jogtalanul vádolták Magyarországot az utóbbi években”, és emlékeztetett„olyanok hangzottak el hivatalban lévő svéd minisztertől, hogy a magyar családvédelem a 30-as éveket idézi, olyanok hangzottak el, hogy Magyarországnak ne adjanak semennyi uniós pénzt”. A szintén kereszténydemokrata Juhász Hajnalka azt mondta, „a bővítés mellett vagyunk, de olyan országok kérik a csatlakozást, akik akadályozzák az EU-s pénzekhez való hozzáférésünket, megkérdőjelezik az igazságszolgáltatásunkat”.
Szerda este a Fidesz-frakció közleményt juttatott el az MTI-hez ez ügyben, Magyarország több tiszteletet érdemel címmel.
A frakció leszögezi, a magyar kormánypártok elkötelezettek a NATO fenntartásában, bővítésében, megerősítésében, ugyanakkor most azok az országok kérnek Magyarországtól segítséget a csatlakozáshoz, amelyek az elmúlt években „számtalan alkalommal sértegették és igaztalanul vádolták a hazánkat”. A Fidesz-frakció ígéri, „a finn és svéd NATO-csatlakozáshoz meg fogjuk adni a támogatásunkat, de ezt meg kell előznie a vitarendezésnek, éppen ennek érdekében látogat parlamenti delegáció jövő héten a két országba”.
