Továbbra is ezrek tüntettek Fehéroroszországban

  • narancs.hu
  • 2020. november 22.

Külpol

Ezrek tüntettek vasárnap – idén immár a tizenötödik alkalommal – békésen Fehéroroszországban a biztonsági erők erőszakos fellépése ellenére Aljakszandr Lukasenka államfő távozását követelve.

A tüntetők Minszk lakónegyedeiben gyülekeztek, onnan vonultak a történelmi vörös-fehér-vörös zászlók alatt a tiltakozó menetekre Éljen Fehéroroszország! jelszót skandálva. Az AFP francia hírügynökség a résztvevők létszámát több tízezerre becsülte. A rendőrség az engedély nélkül tartott tüntetés elején megkezdte az őrizetbe vételeket. és hanggránátokkal oszlatta a tömeget. A Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet szerint kora délutánig mintegy nyolcvan embert állítottak elő.

Esti értesülések szerint már 140 embert vett őrizetbe és vert meg a rendőrség. Az EFE spanyol hírügynökség értesülése szerint az előállítottak száma a kétszázat is meghaladta, bár többeket rövidesen szabadlábra helyeztek. Előző vasárnap a rendőrök mintegy ezer embert vettek őrizetbe. Emberi jogi aktivisták szerint a tüntetések kezdete óta több mint 19 ezer embert állítottak elő. A közösségi portálokon több felhasználó videofelvételeket is megosztva arról számolt be, hogy több lakóház udvarában összecsapások voltak a rohamrendőrökkel.

Fehéroroszország más városaiban – így Barauljaniban, Zaszlaujében és Navapolackban, valamint Hrodnában és Bresztben – is tüntetéseket tartotta Lukasenka lemondását követelve. A belügyminisztérium és a hadsereg több száz egyenruhás tagja vonult fel Minszkben, rabszállító és páncélos járművekkel, vízágyúkkal. A főváros nagy terein fémkordonokat állítottak fel – jelentette a Telegram hírtelevízió.

A hatóságok korlátozták az internetszolgáltatást, és több metróállomást bezártak, hogy megakadályozzák a tömeggyűléseket. A vasárnapi tüntetés hivatalos elnevezése „Fasizmus elleni menet” volt, a szervezők így reagáltak arra, hogy Lukasenka a minap fasisztáknak nevezte a tüntetőket. Az utcai tüntetések új erőre kaptak, miután november 11-én Raman Bandarenka 31 éves festőművészt rendvédelmiek az utcán bántalmazták, és a kórházban belehalt sérüléseibe.

Lukasenkát az augusztus 9-i, vitatott tisztaságú elnökválasztáson a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával választották meg a hatodik mandátumára. Ezeket a választásokat sem az ellenzék, sem a nagyhatalmak, sem a nemzetközi megfigyelők nem ismertek el tisztességesnek. Emiatt Minszkben minden hétvégén tüntetnek Lukasenka ellen. A vasárnapi megmozdulások rendszerint a legnépesebbek. Lukasenka nem hajlandó lemondani, ehelyett közelebbről meg nem nevezett alkotmányreformokat ígért.

Magasba tartják karjukat a rohamrendőrökkel szemben állva az augusztus 9-i elnökválasztás eredménye ellen tüntetők Minszkben 2020. november 22-én.

Magasba tartják karjukat a rohamrendőrökkel szemben állva az augusztus 9-i elnökválasztás eredménye ellen tüntetők Minszkben 2020. november 22-én.

MTI/EPA

A 66 éves Aljakszandr Lukansenka több mint negyedszázada vezeti a volt szovjet tagköztársaságot, csak kevéssé tűrve a másként gondolkodást. A tüntetők szerint a választások igazi győztese a külföldre távozni kényszerült Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető. Cihanouszkaja a „szabad és igazságos Fehéroroszország” felé vezető újabb lépésként üdvözölte a vasárnapi tüntetést a Telegram üzenetküldő portálon szombat este közzétett üzenetében. „Nem csinálhat senki börtönt egy országból, ha senki nem fél a börtönőröktől” – írta. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.