Az Egyesült Államok 20 százalékos importvámot vezet be az Európai Unióval és 34 százalékosat Kínával szemben – jelentette be Donald Trump szerdán az új amerikai vámrendszert ismertetve.
Az elnök a Fehér Ház kertjében tartott ceremónián a nyilvánosság előtt írta alá a vámrendeletet, amit megelőzően csaknem egy órás beszédben érvelt a "viszonossági vámok" mellett. Trump azzal indokolta a vámokat, hogy 2024-ben az Egyesült Államok kereskedelmi deficitje 1200 milliárd dollár volt, és azt mondta, hogy azt az évtizedes gyakorlatot kívánja megszüntetni, ami az Egyesült Államok "kihasználására" épült a külkereskedelemben.
Szavai szerint az új amerikai vámtételeket úgy állapították meg, hogy az egyes kereskedelmi partnerek által az amerikai termékekre alkalmazott vámokat és behozatalt nehezítő terheket összegezték, majd az így kapott százalékos értéket megfelezték. Ezeket a számokat az elnök táblákon mutatta be.
Elvileg így jött ki az Egyesült Államok kiemelt kereskedelmi partnerei és szövetségesei közül az Európai Unióra megállapított 20 százalék és a Kínára kiszabott 34 százalék mellett Japán esetében 24 százalék. Indiára 26 százalék, az Egyesült Királyságra és Brazíliára 10 százalék lesz a "viszonossági vám", az Izraelből az Egyesült Államokba szállított termékek után pedig 17 százalékot kell fizetni.
Trump azt is hozzátette: lesz egy minimális, 10 százalékos vámtétel, amit annak az "előjognak"" az áraként említett, hogy valaki a világ legnagyobb piacán megjelenhet.
Az elnök egyben megerősítette, hogy a külföldön gyártott járművek vámtétele ettől eltérő lesz, egységesen 25 százalék.
A bejelentett vámok Kambodzsa, Vietnám, Malajzia és Banglades esetén a legmagasabbak, de Kína esetében a most bejelentett 34 százaléknyi viszonossági vám is hozzáadódik az eddigi, minden kínai importra kivetett 20 százaléknyi vámhoz, így a kínai termékeket összességében 54 százalékos vám fogja sújtani.
Donald Trump elmondta, hogy számos országból keresték meg, kivételt kérve, amivel kapcsolatban kijelentette: az amerikai vám abban az esetben csökkenhet, ha a másik fél megszünteti a kereskedelmi akadályokat az amerikai termékekkel szemben.
A kereskedelmi partnerek által alkalmazott, az amerikai exportot nehezítő akadályok között kiemelte az árfolyampolitikát, az általános forgalmi adó rendszerét, valamint további előírásokat. Példaként említette az Európai Unió szabályozását, amire hivatkozva az amerikai baromfitermékeket nem engedi be piacára, valamint bírálta Ausztráliát, mert az amerikai marhahús megjelenését akadályozza piacán.
Az elnök egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban végzett termelési tevékenységet nem terheli vám, ami szerinte ösztönzőleg hat majd az ipari befektetésekre, és munkahelyeket teremt az amerikai emberek számára.
Az egyébként nem egyértelmű, hogy hogyan is jöttek ki a Trump által bemutatott számok. Az elnök azt állította, hogy összesítették az amerikai termékeket az egyes országokban sújtó vámokat és egyéb terheket, és ennek a százalékos értékét megfelezve jöttek ki az új vámok, ez azonban sehogy sem stimmel. Elemzők szerint viszont inkább úgy jönnek ki a Trump által bemutatott százalékok, ha megnézik, hogy az egyes országok esetében az amerikai külkereskedelmi deficit hány százaléka az onnan érkező import értékének, majd ezt felezik meg – vagyis egyáltalán nem igaz, hogy Kína 67 százalékos, az Európai Unió pedig 39 százalékos vámot vetne ki amerikai termékekre, ami Trump tábláiról amúgy leolvasható.
Just figured out where these fake tariff rates come from. They didn't actually calculate tariff rates + non-tariff barriers, as they say they did. Instead, for every country, they just took our trade deficit with that country and divided it by the country's exports to us.
— James Surowiecki (@JamesSurowiecki) April 2, 2025
So we… https://t.co/PBjF8xmcuv
Magyarul tehát Trumpék a külkereskedelmi forgalom arányszámait fordították át a termékeket sújtó vámok százalékára.
Elemzők szerint a Trump által kivetett vámokat az amerikai fogyasztók fogják nagyon súlyosan megérezni, ez ugyanis számos terméknek fogja megdobni az árát, de világszintű recesszióval is fenyegethet.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke válaszul közölte, a Trump által bejelentett vámoknak súlyos hatása lesz a világgazdaságban, további protekcionizmust fognak kiváltani, és több millió ember számára "szörnyű" következményekkel fognak járni, mert a fogyasztók és a vállalkozások is azonnal meg fogják érezni. Von der Leyen szóvá tette, hogy az Egyesült Államokkal folytatott üzletelés költségei drasztikusan meg fognak nőni, ebben pedig szerinte nincs rendszer, mivel az Egyesült Államok minden fő kereskedelmi partnere érintett.
Az Európai Bizottság elnöke ellenlépéseket is kilátásba helyezett, mint monddta, Európa "már véglegesíti első intézkedéscsomagját az első acélvámokra válaszul", és további ellenintézkedéseket készítenek elő, ha a tárgyalások kudarcot vallanak. Emellett hangsúlyozta azt is, hogy fel kell készülni arra a hatásra, amelyet az amerikai vámpolitika okozni fog, ezzel szemben Európa egységének erejét emelte ki.
